Mit bántál meg életedben a legjobban?

A túl sok tanulást.

Először tanultam 'A' valamit, amihez elvégeztem 1 egyetemet, 2 OKJ-t és megszereztem a jogsit. Majd nem tudtam elhelyezkedni vele és nem is voltam kellően lelkes. Utána tanultam 'B' valamit. Már ebben dolgozom, úgyhogy "bevált", ellenben 1 OKJ-t végeztem és az alapszak végefelé járok.

Konkrétan mind az 5 suli rossz döntés volt így, ebben a formában és 4-et munka mellett végeztem természetesen. A 'B' valamihez rengeteg önálló/autodidakta tanulás is járt, 2 TELJES nyaram is ráment. Önálló tanulás hétvégente és esténként.

Másrészt 5 éve elrontottam egy férfivel, akivel egyébként valószínűleg nagyon összeillenénk.

Ezt a 2 dolgot bántam meg.

Mondjuk a fentiek egy része (!) akár adódhat az autizmusom miatt is.

Akár élhetnék kiegyensúlyozott párkapcsolatban, esetleg már meg is kérte volna a kezemet és már évek óta lehetne szabadidőm.

Ehhez képest másból nem álltak a huszas éveim, mint tanulásból.

Az első házasságom szétesése bánt a legjobban, bár a mostani házastársammal lényegesen jobb, teljesebb életet élünk.

Többet tanulhattam volna. Mondták:"Eszem lenne hozzá"

Elszaladt az életem(64ffi), és nagyon kevés olyan emlékem van, ami megmaradt bennem. :)

Gyerekkoromban nagyon szerettem rajzolni, kellett volna rajz tagozatra mennem ált. felső osztályban. Ehelyett általános iskola 5.-8.osztályban az általános/német nyelvi tagozatra mentem és sok gyökér osztálytársam volt...

Szépen rajzoltam, fejleszteni kellett volna a keszségeimet, nem elhanyagolni...