Ha betöltöttem a 18.életévem,nem tudnak mit tenni vele ha "lelépek"?

Megteheted meg minden.

Csak ne menj vissza konyorogni majd 4 - 5 ev mulva hogy mennyire elcseszted az eleted es hogy ossze vagy esve.

Bár érdemes - no meg a tisztesség is úgy kívánja - bejelentened lelépésed, de nem kötelező.

Ha nem jelented be, akkor sértődöttségük, haragjuk miatt ne is gondolj arra, hogy ha "nem jön be" számításod, lesz helyed -és ételed- újra a családban!

18 evesen azt szokta hinni a legtobb gyerek, hogy mar felnott, meg megvaltja a vilagot es hogy ok mar mindent tudnak meg ilyen onalloak tudnak lenni.

Csak pont ez a baj, hogy igy hiszik.

Ja meg most mar lehet maguktol venni a piat meg a cigit, nem kell koslatni mas 18 eves gyerek utan hogy o vegye meg. Meg persze most mar olyan onallo vagyok hogy szarnak sem kellenek a szuleim "oreg tanacsai".

Fogalmuk sincs hogyan kell befizetni szamlakat, hogyan kell rendesen egy allas interjun megjelenni, miket kell kerdezni, miket nem szabad/illik kerdezni, mennyit mondjunk el magunkrol mennyit nem, eretlen kapcsolatokba kerulnek bele, meg mindig a "bulizas" teszi ki a "komolysaguk" egy jo nagy reszet, rendesen etkezni egeszsegesen nem tudnak, nem is akarnak, meg ugy altalaban rossz donteseket hoznak es meg mindig a lazado korban vannak.

Ez a baj ezzel a 18-al hogy akkor nagynak hangzik, de majd 30 evesen gondol vissza az ember "de hulye voltam..." meg "miert nem csinaltam ezt meg azt".

Oszinten a gyerek kb. 22 - 25 evesig tart, utana beszelhetunk fiatal felnottrol - ha az erettseget tekintjuk akar lany akar fiu a gyerek.

Persze ha jo nevelest kap a gyerek akkor rendben van, de mint tudjuk, a legtobb szulo kitojja a gyereket, aztan ugy "nevelik" oket ahogy a jozan paraszti esz diktalja nekik, meg ami nekik jo. Sajnos keves tudatossagot visznek bele az emberek a nevelesbe, meg hogy egyaltalan miert is kell valoban megnevezlni egy gyereket.

Persze erre a legtobb valasz az, hogy "hogy felkeszitsem az eletre", ami valojaban csak megkarcolja a jeghegyet.

Elköltözni otthonról 18 évesen lehet, de kellő megfontoltsággal.

A menekülési vágy sokkal rosszabb helyzetbe is sodorhat.

Legyen hol aludnod de ne legyél kiszolgáltatott, kihasznált. Főleg ne legyél csak szexpartner, mert az a partner nem biztos, hogy téged akar boldoggá teni, lehet, hogy csak a vágyait szeretné kielégíteni.

Önálló élethez saját kereset is kell. A jövedelem beosztást is ki kell előre matekolni, különösen akkor, ha albérletet+rezsiköltséget is fizetni kell.

Bármilyen nehéznek, elviselhetetlennek érzed a helyzeted a szüleiddel most, ők a szüleid maradnak. Az életed, ha most nem is rózsás nekik köszönheted.

A felnőtt kor küszöbén, amikor alig várjuk, hogy felnőttként azt tehessük ami szerintünk helyes, ebben mindig vannak konfliktusaink a szüleinkkel.

A szüleink a saját élettapasztaluk alapján, próbálnak minket nevelni, terelgetni, az általuk ismert, használt jó irányba. Tévedhetnek dolgokban, hiszen emberek. Lehetőségünk van eldönteni, hogy haragszunk rájuk, vagy elfogadjuk őket hibáikkal együtt. Én az utóbbit javaslom.

A haragunk megtartása az elsősorban bennünket tesz tönkre, minket kőt gúzsba. A megbocsájtás felszabadít bennünket egy új kezdetre. Elengedjük a multat a fájdalmaival együtt és egy új életszakasz kezdődhet.

Ne válj el haraggal, vagy indulatból a szüleidtől! Ne égesd fel a hidat magad mögött! Ha indokolt, tarts távolságot. Ha rossz is velük ne legyél te is rossz.

Az életed sok fordulatot tartogat még számodra. Családi kapcsolatot tekinve ők állnak legközelebb hozzád az ő génjeikből lettél.