Miért viselkedek így?
Például a boltban vagy bármilyen helyen idegenekkel tök nyitott és kedves vagyok, elcsacsogok könnyedén. Viszont hogyha egy társaságban vagyok, akkor sokkal jobban érzem magam, ha többen vannak körülöttem, ha pedig véletlenül úgy alakul a helyzet, hogy kettesben maradok valakivel (pl. a többiek kimennek cigizni), akkor egyből elkezdek szorongani, és nem tudom, mit kéne mondani. Alapból is hogyha ismerőssel találkozom, és megkérdezi hogy vagyok, nagyon stresszelek, hogy mit mondjak.
Szokott mással is ilyen lenni? Azt se tudom eldönteni, hogy inkább inrtovertált vagy extrovertált vagyok...
Ami még össze szokott zavarni, hogy egy csomó embernél látom a teljes ellenkezőjét. Pl. múltkor voltunk egy helyen iszogatni, és a mosdóban volt egy nagyon aranyosnak tűnő lány, akinél nem volt zsepi, és megkérdezett minket, tudunk-e neki adni. A barátnőm szinte zavarba jött, hogy egy idegen hozzászólt, és nem is nagyon reagált rá, én meg tök mosolygósan adtam neki egy zsepit. Ez a barátnőm egyébként elég extrovertált, szeret a társaság középpontjában lenni.
De az is lehet amúgy, hogy keverem a fogalmakat, és az hogy valaki társaságkedvelő nem jelenti azt, hogy nyitott is. Csak én azt nem értem, hogyha amúgy kedvelem az embereket, és szívesen ismerkedem, miért utálok valakivel kettesben beszélgetni.
válasza:De jó, legalább nem vagyok egyedül :D
Tök ugyanígy vagyok én is.
Engem is érdekelne, hogy mi az oka ennek.
válasza:Haver, szerintem ez normális.
Egy társaságban mindig akad téma, elkerülhető a kínos csönd, tehetetlenség, míg kettesben nem feltétlen találtok témát/közös nevezőt.
válasza:#1 vagyok
Nálam sokszor az a probléma, hogy a saját felelősségemnek érzem, ha egy pillanatra kínos csönd van. Társaságban viszont, mivel többen vannak, így nem csak az én feladatom, hogy feldobjak egy érdekes témát.
Idegenekkel meg nem muszáj beszélgetni, így nem gáz, ha egy idő után, közös téma hiányában abbamarad a beszélgetés.
válasza:Így vagy bekötve, valószínűleg úgy nőttél fel hogy kényelmetlenek azok a helyzetek, mikor kettesben maradsz mással. Lehet félsz hogy lebőgsz, nincs téma, félsz a másik reakciójától és úgy érzed nem tudsz menekülni ha gáz van, félsz akár hogy lekoptatnak, szóval sok minden lehet.
Én pont a fordítottad vagyok.
Az intro-extro-val pedig nem kell ennyire görcsösen foglalkozni, mindenkiben van mindkettő x skálán. Minden gagyi ezo-s hülyeséget, amik a nők lapja és hasonló hulladékok legyártottak belőle, kukába kell dobni.
válasza:Szerintem félsz megnyílni, kezdeményezni egy intim helyzetben, mert alacsony szinten van az önbecsülésed. Nagy eséllyel van egy szorongás benned, hogy mi lesz, ha nem lesz elég érdekes, vicces, stb. amit mondasz. Nagyobb társaságban "könnyebb", mert csak a már folyó beszélgetésbe kell becsatlakoznod.
A bolt is más, mert az egy kötött helyzet, adva van a szituáció.
Az extrovertált ember szereti mások jelenlétét, mert a csevegés (mint inger) feltölti őt energiával. Az introvertált energiaszintjét viszont csökkenti a csevegés, mert az agya a mélyebb témákra, elmélyültebb beszélgetésekre van "beállva". A személyiségtípus viszont nem határozza meg az önbecsülés mértékét. Egy intrónak is lehet sok önbecsülése, ahogy egyes extróknak is lehet belőle kevés.
És egyébként is: a "tisztán" extro- vagy introvertált ember nagyon ritka. Szinte majdnem mindenki ambivertált, azaz keverednek benne ezek a személyiségjegyek.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!