Hogy kell normálisan tartani a szemkontaktust, hogy ne legyen fura?

Ez jó, nekem is eszembe jutott már :)

Ha én beszélek, könnyen a szemébe nézek a másiknak, de amikor nekem kell figyelni másra, akkor nagyon kell fókuszálni, hogy ne bandzsítsak be, hol az egyik szemét nézem, hol a másikat, aztán jól bele is zavarodok, és nem tudom, ebből ő mit vesz észre :D

Üdv!

A szemkontaktus valójában egy nem bináris kommunikációs protokoll. Amely azt a cél szolgálja, hogy a neurodiverzitásunk ellenére, jobban megértsük egymást.

Emiatt átlagos esetben az emberek szeme időről időre valójában bontja a szemkontaktust és a témával szinkronban olyan jeleket ad le, amely a másik fél számára jelzi azt, hogy a beszélő vagy a hallgató elmélye éppen milyen kognitív funkciókkal dolgozza fel a témával kapcsolatos információt.

Tehát például elmondod a barátodnak, hogy szeretnél venni egy klassz inget, elmeséled neki hogy hogyan néz ki az az ing és elég jó esély van arra hogy a barátod közben egyszer csak rövid időre bontja a szemkontaktust és jó eséllyel jobbra és felfelé fog nézni (bár az irány nem biztos, de gyakori)

Ebből tudja a tudatalattid, hogy a barátod, része a beszélgetésnek, továbbra is figyel rád és a témára és éppen elképzelte az inget amiről meséltél neki.

A legtöbben sajnos azt hiszik, hogy a szemkontaktus az egy bináris valami, amelyben az egyes maga a szemkontaktus ami a jó, a nulla a szemkontaktus hiánya ami a rossz vagy általában rossz és hogy ezt az egyes jelzést ha lehet minél többször és hosszabban kell produkálni. Te is ezt szeretnéd, valami idő limitet szeretnél megtuduni.

Nos valójában maga a szemkontaktus a nulla jelzés, ez határozza meg a szinkront és ezzel figyeljük egymás jelzéseit. A többi jel pedig olyan mint egy kódtábla. Legyen például az egyes az elöbb megismert vizuális képzelet. Azonban itt jön a csavar, mivel ez egy neurodiverzív jelzés rendszer egy jobbkezes érzékszervi típus közben jobbra és felfelé néz, a balkezes érzékszervi balra és felfelé én pedig nem érzékszervi hanem intuitív típusként középre és felfelé fogok nézni ( általában).

Szóval a másik mesél neked valami vizuálisat amit Te a témával szinkronban el fogsz képzelni, kezdetben leadod a nulla jelzést, hogy a másik a személyéhez és a témához tudja kötni az egyes jelzést, majd újra vissza nézel rá, tehát leadod ismét a nullás szinkront.

Az egészben az a szerencse hogy nem kell megtanulnod valami fura morzekódot és az alapján állandóan tudatosan nézelődni a szemeddel, mert az adott kognitív funkcióddal együtt jár a megfelelő szemmozgás. Ezt egyébként a mobilod szelfi kamerájával ellenőrízheted is.

Egyedül csak a nullás jelzésre kell figyelned. Hogy azért amikor Norbi elmagyarázza hogyan fog kinézni a Bodri kutyája háza amit most csinál. Előtte mielőtt elképzelnéd ne a földet nézd, hanem néz Norbi szemébe. Aztán ezt ne erőltesd tovább mert ezek a jelzések visszacsatoltak és Norbi szemébe nézve nem tudod elképzelni a Bodri kutya házát.

Ameddig a szem jelzései a témával szinkronban vannak, addig a másik ember általában szemkontaktusként éli meg ezeket a jelzéseket. Ha egy komplex jelenetről kell beszélned, ráadásul egy másik nyelven, akkor használnod kell olyan kognitív funkciókat amelyek lényegében a szemkontaktus bontásával és az adott funkció kijelzésével járnak. Ha közben Te erőlteted, hogy a vizsgabiztos szemébe nézz, akkor nem vagy nehezen tudod használni ezeket a kognitív funkciókat. Ha csak nem kell valami előadást tartanod több embernek, akkor ez a nullás jelzés maga a szemkontaktus annak szóljon akivel kommunikálsz aki kérdezett, akitől kérdeztél és akinek válaszolsz, így tudod szinkronba hozni a témával és a kommunikációs partnereddel a szemkontaktust.

Arra kell csak figyelned a szemkontaktussal, hogy úgy használd, hogy a kognitív jelzéseidet szinkronba tud vele helyezni.

A legtöbben ott hibáznak, hogy azt hiszik a szemkontaktus bináris, erőltetik magát a szemkontaktust amíg lehet, mivel közben nem tudják megfelelően használni az elmélyüket és nem tudnak figyelni a másikra gyűlik bennük a feszültség és egy idő után elkapják a szemüket. Ez a jelzés nem szinkronjel és nincs szinkronban. Mivel így félre nézve egy picit megnyugszik az idegrendszerük, most kezdenék használni a szükséges kognitív funkciójukat a témával kapcsolatban, de az már így késve lesz nem lesz szinkronban, főleg, hogy nem is nullás jelzésből indítják a kognitív jelzést, hanem mondjuk a földet nézik előtte. Ez az amit a másik nem értékel szemkontaktusként, mert nincs szinkronban.

Remélem valamennyire érthető voltam.

#4, Bocsánat az "elmélye" szöveg miatt, rondán fest és nem tudom hogy írhattam így, de csak utólag láttam, ahogy sok mást is.

Elég erősen hiányos írás, itt van egy korábbi hasonló válaszom ebben a témában, ez talán részletesebb:

https://www.gyakorikerdesek.hu/emberek__tarsasagi-elet__1060..