Titeket szokott zavarni, hogy egy könyvesboltban mondjuk mikor nézegettek, akkor mindjárt odajönnek, hogy mit segíthetek?Szerettek csak úgy nézelődni?

Engem nem zavar, mert a segítő szándékot látom benne.

Fagyisnál, ha más is vár ott, akkor előre engedem, és mögüle nézegetem a választékot. Ha meg nincs ott más, akkor meg úgyse gond, ha kicsit nézegetek. Mondjuk egy fagyit hamar el tudok dönteni, arra nem kell sokat várni.

Könyvesboltba én is szeretek bemenni nézelődni. Ha megkérdeznek, mondom, hogy köszönöm, még csak nézelődöm. Mindig tudomásul veszik, nincs gond belőle. Én ezt nem érzem letámadásnak. Nekem nem gond, hogy egy udvarias kérdésre egy rövid, udvarias választ adjak.

Kár mindenen fönnakadni, csak a magatok életét keserítitek vele.

Engem is zavar. Van a normálisabbja, csak annyit mond, hogy szólj ha segíthetek.

A piac a legdurvább, vannak a sunyi zöldségnepperek, eljátszák a kistermelőt. már ránézel a pultra letámad, azért nézem bakker, hogy érdemes-e megvenni. majd ha vásárolni akarok keresek szemkontaktust, meg kinyitom a számat. Az ilyennek nem is nézem tovább az áruját, mindig vannak normális árusok, aki tudja hogy jót árul, és hagyja hogy végigmérd a kínálatot. náluk sok pénzt ott szoktunk hagyni.

Emberek, ez a dolguk, ez a munkájuk. Odamennek, megkérdezik, hogy segíthetnek-e, aztán, ha elküldöd őket, az már a te dolgod.

Engem nem zavar. Megmondom neki, hogy köszönöm, de csak nézelődöm és mosolygok rá.

Emberibb stílusban is fel lehetne fogni az egészet, nem máris támadásnak és zaklatásnak venni a dolgokat.

Akkor bezzeg a többség fel lenne háborodva, ha éppen mikor neki kéne a segítség, de nem talál egyetlenegy eladót se, akkor máris jön az, hogy ilyenkor hol vannak? Biztos kávéznak, vagy beszélgetnek, miért nem csinálnak semmit se?...stb.