Az ilyen emberek miért mennek (könyvesbolti) eladónak?
Ma délelőtt a pesti Fókusz könyvesboltban jártam, ahol, pechemre, egy 50-60 év körüli nőt „fogtam ki” (ő volt az egyedüli elérhető eladó).
Már köszönni sem köszönt, de ez nem baj, megszoktam, viszont az, hogy folyamatosan éreztette velem, hogy szívességet tesz nekem egy könyv megkeresésében, az, hogy lekezelően bánt velem, azt eredményezte, hogy mondtam neki: felejtsük el egymást. Inkább vártam, amíg egy fiatal lány nem jött, aki nagyon kedvesen segített, végighallgatta a kívánságaimat, hogy mit is szeretnék, ajánlott könyveket stb.
Az lenne a kérdésem, hogy ez generációs különbség, vagy IQ kérdése?
Nem emlitem a konyvesbolt nevet, de eleg nagy es Magyarorszagon talalhato. Baratnommel voltunk ott, kerestunk egy konyvet. Nem nagyon talaltunk, szoval odamentunk egy fiatalabb dolgozohoz, hogy tudna-e segiteni. Vissza se koszont nekunk, meg se szolalt, hanem megindult maganak es utana meg a kezunkbe nyomta flegman.
Sajnos eleg sok ember tenyleg magaval viszi a maganeletet a munkahelyere, peldaul tanaroknal is eszreveheto (legtobbnel), ha valakinek rossz napja van. Persze vannak akik ugy allnak hozza a munkahoz, hogy legyen meg a fizetes es kesz.
“Nem nagyon talaltunk, szoval odamentunk egy fiatalabb dolgozohoz, hogy tudna-e segiteni. Vissza se koszont nekunk, meg se szolalt, hanem megindult maganak es utana meg a kezunkbe nyomta flegman.“
Szóval első szóra ugrott és odavitte nektek. Micsoda állat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!