Van itt aki csak a saját dolgával törődik és mondhatni barátságtalan?

Mellettem éveken át csak egy ember maradt meg barátak, a többiek mind lemorzsolódtak. Én nem szoktam haverkodni sem mert nem érdekel más a saját világomon kívül, a családtagjaimmal is csak ritkán beszélek nem szoktam lelkizni. Engem ki sem lehetett közösíteni mert csak a saját gondolataimmal voltam el nem érdekeltek mások ügyei. Nem kelti fel az érdeklődésemet egy másik ember, valami szerelem félét is 14 évesen érezhettem ha az az volt. Közömbös vagyok másokkal szemben, részvét nyilvánítás helyett is csendben vagyok és hagyom hogy a másik beszéljen én pedig bólogatok. Gratulálni sem szoktam és nem törődöm azzal hogy másoknak mi a véleménye rólam, esetleg bocsánatot kérek ha úgy gondolom hogy jogos lenne de azért mert valakit megsértettem az igazsággal akkor nem. 20/f