Mit csinàljak ha vannak akik csak azert irnak ràm, hogy epp vetitsenek, büszkélkedjenek stb màsert nem, de közben jo a kapcsolat?

Minek beszélsz velük akkor? Ne keresd őket akkor maguktól eltűnnek.

Az meg nem mind1 milyen stílusban írnak. Mert lehet ezt normalisan is.

"Hogyhogy minek beszelek?

Fent irtam hogy a multra valo tekintettel es a jo kapcsolatra valo tekintettel."

Na, akkor most mit vársz - mert feltettél egy kérdést, kaptál rá választ. Az emberek többsége teljes tévedésben van az ilyesmivel szerintem. NEM KELL senkivel kapcsolatot tartani csak azért, mert anno jóban voltatok és kedveltétek egymást. Őszintén szólva felesleges is, ha a jelenben nem tudtok ugyanolyanok lenni. Mindannyian változunk, az életünk is, és nagyon sokszor ez nem összeegyeztethető egy régi ismerős életével. Nehéz elengedni, de mi értelme van erőltetni?

"Bunko azèrt nem akarok lenni. De magamat is szeretném ettöl megvedeni"

Nem tudom, mit takar nálad a "bunkó", de tényleg nem muszáj nekik visszaírni. Ha nálad ez már bunkóság, akkor ez van, másképp nem megy. Ha zavarnak az ilyen beszélgetések, nem kell ilyeneket folytatni. Szerinted van más megoldás? De őszintén.

"Es tapsoloembert csinalnak belölem."

Nem. Te csinálsz magadból.

Az a baj szerintem, hogy rosszul fogod fel. Hogy ragaszkodsz az illendőséghez, a szokásokhoz. Elhiszem, hogy ezeket nehéz elengedni, de a saját lelki nyugalmadért nem érné meg? Tényleg úgy akarsz leélni több tíz évet még, hogy ezeket a semmilyen kapcsolatokat fenntartod, csak azért, mert így "illik" vagy hogy ne tűnj bunkónak?

Én csomó időt vesztegettem el ezekre a dolgokra, kapcsolatok fenntartására, a múltba kapaszkodásra, és rengeteg méreg gyűlt bennem, sok fájdalmat, mellőzöttséget, keserűséget kellett elengednem vagy feldolgoznom. Mindig "rendes" akartam lenni, hogy ne bántsak meg senkit, ne tűnjek bunkónak. Aztán rájöttem, hogy nem szeretnék úgy élni, ahogy nem is kényelmes, és szépen elkezdtem elengedni. Kapcsolatokat, embereket - régi barátokat és rokonokat is. Mert értelmetlen volt, mert csak magamnak ártottam vele.

Látszólag neked sem okoznak ezek a kapcsolatok, helyzetek örömöt, így nem hiszem, hogy van értelme ragaszkodni hozzájuk. Semmilyen szempontból

A másikat nem tudom... Nem biztos, hogy mindenki azért ír rád, hogy dicsekedjen. Az emberek kontaktusra vágynak, arról, hogy beszéljenek magukról, és igen, sokszor jól esik elmondani, ha "nekem jól megy". Ez nem feléd irányuló dolog szerintem, sokkal inkább róluk szól. Szeretnének valakihez beszélni, mert szükségük van rá. Ahogy pl. neked is szükséged volt arra, hogy kiadd magadból ezt (kiirtad a kérdést), vagy szeretnél mélyebb kapcsolatokat...

Azt javaslom, ne ragaszkodj ennyire görcsösen ahhoz, amit eddig megszoktál, és csináld azt, ami neked jó. Hidd el, hogy ez nem bunkóság, ez egy jó lépés a saját nyugalmad felé. Koncentrálj magadra,a saját dolgaidra, és ha nincs kedved egy ismerősnek visszaírni, mert számodra kényelmetlen, akkor ne írj. A te életed, úgy alakítod, ahogy te szeretnéd, és senkinek semmi köze hozzá. (Még akkor sem lenne, ha valóban bunkó lennél:))

Én ezt magamból kiindulva mondom, mert én is egy kicsit ilyen vagyok. Én legtöbbször nem azért mondom hogy itt meg ott voltunk megbezt meg azt kaptam, hogy felvágjak vele hanem annyira tetszik/tetszett a hely hogy el akarom mesélni. De van még egy csomó ismerősöm aki teljesen felvág mindennel de az már durva...

Tudom hogy szarul esik de ez már csak ilyen.

Remélem ezzel senkit nem bántok meg vagy írok sértőt.