Csak én kezdek el szorongani amikor emberek közé kell mennem?

Szociális fóbia mindenképp, ha csak emberek között jön elő. (Bár az ájulás jelez még dolgokat, pánikbetegség?)

Pszichológus segít. Rávezet dolgokra, megtanít a valójukban látni a dolgokat (pl mert ha még néznek is, akkor is ritka, hogy látnak, mert mindenki magával van elfoglalva, pont mint te 🙂 )

Illetve segít, ha tolod kifelé a komfortzónádad, ügyelve a fokozatosságra. Azaz mindig meg kell találnod azokat a társas helyzeteket, amikben legkevésbé félsz, és bele kell menned tudatosan, minél többször, és ilyenkor feljebb lépsz, több önbizalmad lesz, és csinálhatsz olyat, ami korábban nagyon szorongató volt, de a tapasztalatszerzés miatt már csak kevésbé az...

Szóval jó, ha innentől elkezded magadnak csinálni a bevásárlást, megpróbálsz kint ülni a parkban, ügyet intézel, társas hobbikba kezdesz pl egy sport, új szakkört is elkezdhetsz, és már diákmunkázhatsz is.

Ezek gondolom mind olyan helyzetek, amik most ijesztőek lehetnek. Kezd a legkönnyebbtől!

Leginkább jó amúgy talán a sport lenne. Az testet-lelket egyaránt edzi, sokkal erősebben növeli az önbizalmat, mint bármi más.

Nameg a diákmunka is duplán hasznos, hiszen pénzt kapsz érte, ez motiválhat 🙂