Miért a jobb anyagi helyzetű diákok szorgalmasabbak és jobb tanulók?

lúzergyerek..nem pontozzuk le a vitapartnert!

soha nem volt az iskolámban ilyen szegény-gazdag tanulásmód

egy az, hogy szegényként voltam 4-5-ös

a másik, hogy a gyerekkori jó anyagi háttér semmilyen előnyt nem jelent..onnan még elég messze van a 30 éves kor

aztán meg eleve nem az iskolai szorgalmad fogja eldönteni, hogy a mai rendszerben hova jutsz.. aki életképes az sosem kitűnő tanuló

Én is ezt vettem észre mint a kérdező.

Szerintem is amiatt lehet mert valaki azt látja otthon hogy anyu apu érettségi nélkül is elvan. Valakinek a szülők mint első példaképek is szintén tanult emberek.

te beszélsz értelmi szintekről?

milyen "válaszaid"?

én csak egyszer válaszoltam..

valaki mással vitázol de már nem látsz az orrodig sem

A kérdèsed dúrván általánosít. Biztosan mindenki látott már pozitív és negatív példát az állításod ellenkezőjére. (gazdagék hülyegyereke vagy szegényék okosgyereke)

Van olyan jómódú család ahol a szülők nem sajnálják a pénzt a gyerekük oktatására (különórák; nyelvtanfolyamok) ezért tűnhet úgy hogy szorgalmasabbak a gyerekek.

Az iskolai végzettség egy jómódú gyerek szüleinek nem feltétlenül fontos. Diploma nélkül is tud dolgozni a családi cégben csak legyen jó üzleti érzéke.

De pont az a vitaszituáció, hogy nincs igazad. És nem egyetértés, nem egyetértés szinten, hanem már az ok okozati viszony megalkotásában hibáztál, mert ez így nem állja meg a helyét, méghozzá azért, mert egy nagyon durva általánosítást akarsz igazolni, ami önmagában soha nem lehet helyes. Tudok mondani pro és kontra szitiációkat, rengeteget, de mindegyiknek az lesz a vége, hogy 50-50%, hogy a gazdag lesz a jó tanuló, vagy nem, azért mert általánosítasz.

Ha nem érted meg akkor valószínűleg neked kellene feltenni más kérdéseket, ha már ezzel a szóhasználattal élsz:)

(Ja és nem egyéni érzelmekről van szó, voltam mindkét oldalon a tanulmányaim során...)

#3:

Ez nem feltétlenül igaz manapság Magyarországon. Attól, hogy valaki értelmiségi még nem feltétlenül lesz jobb anyagi helyzetben.

Szerintem a jobb anyagi helyzetben lévő diákok élete kevésbé stresszes:

-Szegényebbeknél a szülők is stresszesebbek, ami kihat a gyerekre is. Gyakran a gyereken/családon vezetik le a feszzültséget a szülők.

-Kevesebb mindent engedhet meg magának a gyerek is, ez kihatással van a kedvére/hétköznapjaira.

-Ha magánórára/tanárra van szükség, akkor a jobb anyagi helyzetü diák megengedheti magának, szegények ritkábban.

-Jobb anyagi helyzetű gyerekek úgy nőnek fel, hogy középiskola után, ha jelentkeznek főiskolára/egyetemre, akkor kapják majd a támogatást a szzülőktől, ezért úgy tervezik a jövőjüket, hogy jól tanulnak, felvételiznek valahova és elvégeznek egy főiskolát/egyetemet. Szegényeknél gyakran tudják, hogy nem fognak támogatást kapni, sokkal nehezebb lenne számukra egy diploma megszerzése, így nem annyira motiváltak tanulás terén és emiatt még csak eszükbe se jut a továbbtanulás - akkor meg minek tanulni?! Csak legyen meg az érettségi valahogy... Főleg ha tényleg szegény a család, esetleg vannak kistestvérek. Sokan mielőbb dolgozni akarnak majd, hogy besegítsenek anyagilag, illetve megengedhessenek pár dolgot, amire eddig nem volt lehetőségük.

Ez az egész tanulási előmenetel eléggé öröklődik. Azok lesznek diplomásak, akiknek a szülei azok voltak, vagy olyan iskolába tudták íratni, ahol rajta kívül a többiek ilyen háttérből jönnek és ő is fel tudta szedni ezt a dolgot.

Egyrészt van itt egy ilyen idomíthatóság, hogy ülj a helyeden és visszahozd a csontot amikor eldobják.

Másrészt meg az emberek példából tanulnak legjobban és azt, hogy milyen apró módokon lehet eligazodni ebben a tanulós világban azt, akinek a szülei nem voltak ebben sokkal nehezebben sajátítja el.

Tehát van egy rész, ami nem a pénztől függ, hanem a család iskolázottságától, ami meg összefügg a pénzzel.

De magában a pénz is nagyon sokat számít. Van e egy saját szobát, ahol tudsz tanulni vagy csak a tesóddal közös, ahol mindig szól a zene vagy megy a tévé. Természetes e, hogy magántanárokhoz jársz. Vannak könyvek otthon, elektronikai eszközök, amikben jártas vagy stb stb.

Igazából egy nagyon kis hátrány is nagyon sokat számíthat bármiben. Ahogy egy stratégiai játékban is, ha kevesebb erőforrással indulsz, akkor körről körre lemaradsz, mert kevesebbet tudsz minden körben költeni a növekedésedre.

És ezért is nagyon káros, amerre most az állam megy, hogy lecsökkenti az esély egyenlőség kiegyenlítését.

Én nem így tapasztaltam, a környezetem alapján egyáltalán nem tudom anyagi háttérhez kötni azt, hogy ki szorgalmas és ki nem az. Elszórva vannak jó tanulók és rosszak mindkét helyzetbõl.

Mibõl gondolod, hogy a jó anyagi helyzetūeknek nem szükséges ez? Akármilyen milliómos lennék, attól még elvárnám, hogy a gyerekem ne legyen síkhülye, akit mindig én kell eltartanom és figyelnem rá. Attól, hogy jó az anyagi helyzete a szülõknek, attól még büszkèk akarnak lenni a gyerekeikre is és nem úgy àlnak hozzá, hogy mától jól elkényesztetik, a gyereknek semmit sem kell tennie érte. A vagyon a szülõké elsõsorban, nem a gyereké. Tehát nincs olyan, hogy középiskolás diákok jó anyagi helyzetūek legyenek, csak szülõkrõl beszélünk. Nyílván a gyerekek is kihasználják a családi helyzetükbõl fakadó jó adottságokat, de nem támaszkodhatnak erre egészen.

A szorgalom nem attól függ, hogy milyen anyagi helyzetben vagy és mennyire szükséges neked jobb pozícióba kerülni. Szerintem ehhez kell némi neveltség, meg a saját tehetséged, hozzáértésed, ami arra ösztönöz, hogy csiszold a képességeidet. Tehát akinél nincs mit csiszolni, az nem fog annyira törekedni, pusztán az anyagi haszon érdeke miatt.

Nincs meg mindenkinek föltétlenül a gondolkodásában az, hogy “tanulni kell a jó sorsért”. Sokan inkább úgy gondolkodnak, hogy a tanulás idõvesztegetès, fõleg(!) az egyetem, tehát inkább gyorsan munkába állnak, tovább tanulás helyett. Sokan hallanak rémstorykat arról, hogy mennyire nem jutott semmire az, aki sokat tanult, alig talál állást a diplomáival. Ez egy haszonelvū emberke számára teljes mértékben demotiváló a tanulás iránt.

Tehát értem én az általánosítás mögötti gondolatot, számodra az lenne reális, ha az tanulna, aki “rászorul”, de az életben ez nem ilyen törvényszerū, ahogyan az sem, hogy meg fog gazdagodni az, aki sokat tanult.