Milyen eszközei vannak a tanároknak a fegyelmezésre?

Bár még én is gyerek vagyok (májusban leszek 16) de én két féle fegyelmezési módszert ismerek a tanáraimtól. Volt az a tanárunk akitől úgy féltünk mint a tűztől. Persze kedveltük és most is egyik kedvenc tanárom de ötödikben pusztán a stílusával és szigorával megtanította, hogy vele nem játszunk. Persze most liciben sincs ez másképp, első órán (amikor még senkinek sem nagy a szája) értésünkre adta a tanár, hogy pórul járunk ha rendetlenkedünk.

A másik módszer pedig az, hogy tegye érdekessé az órát. Érje el a korrektségével, humorával bármi mással, hogy figyeljenek rá és hogy megkedveljék. Mert akit kedvelsz és szeretsz azzal nem szemétkedsz. Mivel már az első órán rég túl vagytok és az osztály társaid látták, hogy az illető tanárral lehet, nem marad más mint hogy megemberelje magát. Sokkal szigorúbban lépjen fel, keményebben osztályozzon, szorongassa meg a társaságot, van akinél csak ez használ. Vagy még osztály társak nyomása esetleg, bár az nem tudom mennyit ér...

Amelyik tanárnak olyan a személyisége, attól félnek. Lásd: nálatok az a két tanár, de nálunk is van egy ilyen, akitől a "legmenőbbek" is befosnak.

Amúgy nem sok lehetőségük van. De nem is tudom, hogy mi lenne jó, mert ha túl sokat engednek meg a tanároknak, azzal egy csomó tanár fog visszaélni, ha túl keveset, azzal meg egy csomó diák.

Az ilyen parasztoknak szerintem először fel kellene hívatni a szüleit, beszélni velük, és ha ezután se változik a viselkedésük, akkor kicsapni őket. De sajnos nem ez szokott történni.

Egy 17 éves fiú, akinek ugyancsak elege van sok civilizáltan viselkedni képtelen kortársából

A helyzet az, hogy a tanár bizonyos értelemben egy vezér, egy alfa, és nem mindenki alkalmas erre a posztra. Ahogy már többen említették a kisugárzása, aurája sokat számít. És valóban nincs sok eszköze a fegyelmezésre, bár azok, akik elég szaktanárit kapnak, előbb-utóbb valóban kívül találhatják magukat.

Utolsó bekezdésedre reagálva... attól még, hogy jó tanulók, nem biztos, hogy intelligensek is, főképp az érzelmi intelligencia nem függ össze az IQ-val ugyebár. Meg egyébként is a gimit egy átlagnál kicsit jobb képességű gyerek akkor is ötös érettségivel zárja, ha végighülyüli az éveket, és nagy valószínűséggel felveszik majd egyetemre, így nincs igazán tétje az egésznek.

A helyzet az, hogy a paci egyik oldaláról szépen átestünk a másikra.

Az sem volt ideális, amikor a tanár szinte élet-halál ura volt, nagyon sokan vissza is éltek a helyzetükkel. De most meg eljutottunk oda, hogy az igazán problémás tanulókkal szemben tényleg semmi eszköze nincs egy tanárnak. (A lelkiismeretes, becsületes tanulókkal szemben igen, sőt...)

A helyzet az, hogy most egy tanárnak az egyetlen esélye az, ha eléri, hogy féljenek tőle. Lehet azt mondani, hogy az is egy megoldás, ha izgalmasan tanít, és érdekessé tesz az órát. Igen, megoldás, ha csak értelmes, tisztelettudó diákjai vannak. Egy olyan, aki eleve úgy megy iskolába, hogy ő aztán utál mindenkit, neki senki ne parancsoljon, és mindet megtehet, mert a szülő úgyis mellette van, és mellette alapból telibetojja az egész tanulás-témát, na, az ilyennek aztán még maga Öveges professzor sem tudna olyan órát tartani, hogy a gyerek odafigyeljen rá.

Az osztályzással, túl azon, hogy elvileg nem lehet a fegyelmezés eszköze, csak azokra lehet hatni, akiknek fontos az érdemjegy. Hadd ne mondjam: sokaknak nem az.

Akiknek a szülei is eleve úgy állnak hozzá, hogy "neked van igazad, a tanár meg egy h*lye", annak aztán lehet szaktanárit adni, hatása annyi, mint halottnak a csók.

Amit pedig #2 mond, az maximálisan igaz. (Hozzátéve, hogy azért eltanácsolni sem olyan könnyű egy diákot, és a tanköteles korúakat csak úgy tanácsolhatják el, ha biztosítják más iskolában a tanulás lehetőségét... ezért általában a szülőt szokták "megkérni", hogy vegye ki a gyerekét.)

De ha az igazgató úgy áll hozzá, hogy én vagyok a Jani, ti pedig oldjatok meg mindent magatok, és ha nincs katonás fegyelem az órátokon, akkor alkalmatlanok vagytok, na, az ilyen iskolában nem is lesz fegyelem.

Azzal pedig nem értek egyet, hogy csak az legyen tanár, aki "alfa". Egy tanár ne a kisugárzásától legyen tanár, hanem attól, hogy át tudja adni a tudását. Ennek a lehetőségét pedig magának az oktatási rendszernek, valamint az iskolának kéne biztosítani.