Miért alakul ki sok szülőnél az a felfogás, miszerint ha a gyerek rossz jegyet kap, az a tanár hibája?

Gyakorlatilag mindent leírtak, amit én is gondolok. Az én elvem, hogy " a tanárnak mindig igaza van".Az én lányom így nőtt fel és az unokáim is. Sose bántam meg, hogy így tettem, de persze többször beszéltem az illető tanárral, és én felnőtt fejjel meg tudtam itélni, hogy mi a helyzet.De a tanár tekintélyét nem szabad lerombolni!

Sajnos ez olyan komplex dolog, amit nehéz megmagyarázni.Durván szólva egy közmondással felelnék: Az emberek olyanok, hogy mindig másra kenik a szart.A szülők saját vagy gyermekeik hibáit takargatják, amikor a tanárt hibáztatják a gyerekeik eredménytelenségeiért. A tanár is ember és néha felhasználja katedrát, hogy elégtételt vegyen a tanuló szemtelenségéért, rossz magaviseletéért, a tanulással szemben tanúsított hanyag, lusta, magatartásért. De szerintem sem ez a jellemző, a legtöbb tanár örül, ha felkészült tanulót feleltethet, ha szorgalmas, tisztelettudó diákokkal van dolga. Manapság minden fegyelmező eszköz ki van véve a tanár kezéből, ezért néha a törvényes számonkérés ruhájába bújtatja a megtorlást. Ez nem azt jelenti, hogy a tanárok 99% direkt szórakozásból keresi a kákán a bogot, vagy valami aljas szórakozásból osztogat rossz jegyeket. A tanulóknak és a szülőknek is megvan a maguk része abban , hogy "mindig a tanár a hibás"! Én sajnos gyakorlatból ismerem ezt a helyzetet: egy 25 létszámú osztályból, ha szó szerint vennénk a dolgokat 15 tanulót meglehetne buktatni ha nem létezne statisztika, szénalom, a maradék 4-5 nagyon jó, a többi 4-5 halad, mert a kritikus helyzetekben kapnak tanári segítséget, ami átsegíti a holtponton. A viselkedés, a magaviselet és a gyenge tanulmányi előmenetel testvérek, a fegyelmezetlen diáktól ne várj nagy, tudományos eredményeket. Sok esetben a tanuló gyenge minősége a szülők tükörképe, és persze könnyebb a tanárt vádolni, hibáztatni, mint saját hibáinkat megtenni a rossz jegyek okául.Ez a felfogás sajnos örökletes dolog, a gyermek a szülőtől tanulja meg, hogy majd mint szülő ő is a tanárt hibáztassa gyermeke gyenge iskolai eredményeiért. Ez a jelenség már régen született,de sajnos az utóbbi években mind jobban rontja a tanár,a tanuló és a szülök harmonikus kapcsolatát. Végül is bármelyik tanulót lelehet pontozni igazságtalanul, de egy felkészült diákot sorozatosan nem lehet rossz jeggyel "pikkelni" ha a tanár az ördög cimborája is. Minden szülő mielőtt a tanárokat hibáztatná jobb lenne ha a tükör elé állni és tárgyilagosan megnézni, milyen szülő vagyok én, hol hibáztam, mint szülő és a ficsurom vagy a kisleányom éppen olyan ártatlan-e, mint amilyennek mondja magát, vagy amilyennek tűnik.