Ti mit értetek el 21-22 éves korotokra?
22 éves lány vagyok.Van egy érettségim és csak időszakos munkáim voltak,vannak,szóval hol dolgozok hol nem. Fix melóhely sajnos nem jött még össze:/
Párkapcsolatom sem volt még.
Szüleimmel élek.
Céljaim vannak,de ahhoz pénz kell,pénzt meg munkával lehet keresni, 50-60 ezres fizetésű meg max 3 hónapig tartó munkából nem nagyon tudok félre rakni sajnos.
Célom,hogy két tanfolyamat lerakok,de mivel 180-200 ezer minimum kell hozzá,így elég nehéz.
legjobb barát: pár éve ismerem, de elég sok dologban segítjük egymást...vele tudok tervezni elég jól ismerem, vele tervezek munka terén, mivel amibe tudom belerángatom, hogy közösen profitáljunk, miatta dolgozok ott ahol és én szereztem neki egy elég jól fizető állást suli mellé :)
barátnő: nagyon sokáig egyedül voltam, tanulásra koncentráltam, végül párt kerestem
3 szakma:
1 OKJ
2 érettségi előtt lerakott felnőtt képzés [ha akarnék lerakhatnék OKJ-t ezekből is]
napi 8 órás munkahely, közalkalmazottként minimálbérért, de nem is a pénz miatt vagyok itt :) elég sok dolgot tanulok :) nem csak a továbbképzéseken :)
+ mellékes munkahely, jelenleg 1, de kilátásban van még 2...otthonról végezhető és jobb fizetésért mint a főállásom :) és kevesebb munka idő alatt teljesíthető :)
saját tervek megvalósítása...általam kitalált weboldal ötletek, van egy ami biztos siker lenne, de etika és kicsit lustaság miatt nem kezdtem még el :D így is elég buták sokan, nem akarom, hogy ezzel a kényelmi funkcióval még jobban rontsak a helyzeten :)
saját magam által vásárolt dolgok, 350e Ft-os laptop, 160e Ft-os TV, tablet, telefon...szóval spóroltam pénzt, még így is van egy kisebb tartalékom...mivel informatikus vagyok ezért szükségesek voltak, nem csak úgy luxusnak vettem...(vagy több éves volt, vagy nem volt)
----------------------------------------------------------
ami tervben jövő évre: nyelvvizsga, jogsi, kocsi, talán még egy szakma elkezdése
21F
Szerintem hatalmas személyiségfejlődésen vagyok túl és még sok áll előttem, de azért talán már kezdem úgy érezni, lesznek olyan barátaim, akik kitartanak mellettem.
Nyelvvizsgám van, egy nyelvből közép és tervezem a jogsit.
Vannak hobbijaim, amikben fejlődöm, de mind pénzes, így lehet, hogy fel kell velük hagyni. Pedig másképp nehezen képzelem el az életem. :(
A szakomat utálom pedig már harmadéves vagyok.
21éves koromig rövid történetem:
Mire elvégeztem a gimnáziumot nagy átlagban 3.7es tanulmányi átlaggal, 3 iskolában jártam. Elsőt a gyenge tanítási stílusa, a másikat a rossz, ellenséges, erkölcstelen társaság miatt hagytam ott. Egyik félévben a hecc kedvéért megbuktam ének-zene tárgyból. Átestem 3 diák szerelmen, megvolt az első csókom. Nyertem kerületi sportversenyt 3 sportágban. Az egyik sportágban NB3 szintig edzettem fel magam, ahol 1 évet töltöttem. Tanulmányi versenyt egy tantárgyban sikerült kerületi dobogósnak, többször első 5ben lenni. A szüleim 14éven át tartó válása miatt depressziós lettem, aminek következtében egyszer öngyilkosságot is megkíséreltem, de a mérget, amit ittam kihánytam és 1 hétig rosszul voltam tőle, de nem jött össze (szüleim ételmérgezésre gyanakodtak). 2szer jelentkeztem egyetemre, de nem vettek fel. OKJs tanfolyamon elvégeztem azt, amit az egyetemen akartam volna tanulni. Egy hét alatt bejártam Párizsból azt, amit tudtam, teljesen egyedül. Hatalmas zenei albumgyűjteményem volt, aminek minden dalát elemeztem, és ismertem, és erre büszke voltam. Többször voltam nyári fesztiválokon, amiken nagyon jó élményeket szereztem. Nyári munkából szerzett pénzemen összeszereltem magamnak egy saját biciklit, amivel rengeteget tekertem. Egyszer egy nem mondhatod, ki, hogy milyen vallású gyerek, mert attól még Hofi is félt, hogy megüti a szótól a bokáját, megtámadt és én védekeztem, majd, amikor felülre kerültem, lefogtam és próbáltam fegyverteleníteni, de tovább támadott, majd addig tartottam szorító fogásban, amíg a rendőröket ki nem hívták. A sivatagi részről származó többszörös testi sértésért feltételesen szabad lábon lévő elvált apuka feljelentett és 150 000 forintnyi büntetés lett a vége, valamint nem mehettem tanári pályára, amit azóta többszörösen megháláltam, mert tanárként negyed ennyit sem keresnék. 22évesen otthagytam a "szülői" házat és megpróbáltam önállósodni, amire azért volt szükség, mert apám el akarta adni fejünk fölül a házat.
Nagyjból ennyi.
Jelenleg 30F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!