Mit tehet egy tanár, hogy megakadályozza egy gyerek kiközösítését?
Ha valakit utál a többi, akár jogosan, akár jogtalanul, és hatalmi szóval akarják őket rávenni arra, hogy az illetőt befogadják, annál nagyobb lesz az utálat. Pl. ha azt mondja a tanár, hogy alakítsanak pár fős csoportokat és így dolgozzanak órán, akkor az az egy gyerek mindig ki fog maradni. Ilyenkor valamelyik csapatba a tanár erővel betuszkolja és senki sem boldog, főleg az a gyerek nem.
Ha kifejezetten bántják is, akkor lehet fegyelmezni, büntetni a terrorizálókat, de az is csak tüneti kezelés. Hogy mi történik suli után, vagy az udvar azon részén, ahová a tanár nem lát be, az már rejtély marad. De nem kell nagyon nagy dolgokra gondolni. Az elsuttogott szitok szavak, az órán röpködő radír darabkák is nagyon fájók tudnak lenni, mert minden ilyen apróságnak egy üzenete van "ne merd elfelejteni, hogy bármit megtehetünk veled!"
Előfordulhat, hogy a bántalmazott gyerek azért olyan könnyű célpont, mert van valami pszichés betegsége is. Gyerekeknél is egyre gyakoribbak ezek, és nehezen veszik őket észre, sokszor csak rá mondják, hogy "rosszcsont, lusta, elvarázsolt, félénk". Nem mindig ez a helyzet. De ha a tanár esetleg tisztában van vele, hogy a gyerek beteg, és valószínű hogy ez miatt nem is fog még évekig önmagáért kiállni, akkor mit tehet? Kisiskolásoknak nem lehet megmagyarázni, hogy valaki úgy születik, hogy erősen hajlamos a szomorúságra, vagy azért szomorú, mert valami csúnya dolog történt vele, ezt még sok felnőtt sem képes átérezni.
Nagyon érdekelnének az ötletek :)
Hát, elég nehéz a kérdés, mert soktényezős a dolog. Hány évesek a gyerekek, milyen családi hátterük van, milyen a neveltetésük, milyen neműek, úgy átlagban milyen az iskola, ahová járnak (inkább csak az órákon tanít vagy a tanórán kívüli tevékenységekre is energiát fektet?).
Kicsi kortól el kell kezdeni a gyerekekben a szociális készségeket fejleszteni, az empátiát,elfogadást, kommunikációt stb. erősíteni, és akkor kevésbé lesznek egymással kiközösítők. Általános iskolásoknál sokszor baj, hogy ezek a készségeik nincsenek kifejlődve (otthon sem nevelik őket megfelelően), ezért egy egész osztály rászállhat egy védtelen gyerekre. És az az igazság, hogy ilyen korban a legdurvábbak, legkegyetlenebbek és legagressívebbek a gyerekek. Ha az egész osztály (vagy az osztályban a fiúk) rászállnak egy konkrét gyerekre, akkor szerintem ott csak azt lehet tenni, hogy a sértett gyereket ki kell íratni.
Viszont van egy ellenpélda is. Ismertem olyan gyereket, aki ki volt közösítve. Úgy törte meg az ofó a helyzetet, hogy a legszemetebb gyereket, a főkolompost odaültette a kiközösített mellé. Egy idő után a főkolompos megszokta, majd megkedvelte a gyereket, és a többi sem bántotta többet. :) De ez nem mindig jön be.
Van olyan eset, amikor egy banda elkezdi uralni az osztályt (tehát 4-5 fős banda elkezd mindenkinek parancsolni). Ilyen esetben kipécézhetnek egy konkrét gyereket, akire aztán mindenkit ráuszítanak. Ilyen történtek az Iskola a határon című regényben is (Ottlik Géza írta). Ebben az esetben az a megoldás, hogy szét kell szedni ezt a 4-5 fős csoportot, vagy külön osztályokba vagy kirúgni a legdurvábbakat.
Aztán van olyan, amikor több banda van egy osztályban, akik "háborúznak" Ott az osztályközösséggel nem stimmel valami. Ilyenkor a "fölérendelt cél" stratégiája eredményes lehet. Olyan feladatokat kell adni az osztálynak (akár tanórán akár azon kívül pl. osztálykiránduláson), amit az egész osztály csak mint összedolgozó csapat tud megoldani.
Először is, különleges gyereket (pl. beteg, csontszegény, akinek normális ruhája sincs, külföldi, stb.) felkészítés nélkül nem tanácsos az osztályba engedni. Úgy értem, hogy az osztályfőnök elmagyarázza a többieknek hogy az új gyerek más, egyben mégis ugyanolyan mint a ők, fogadják szeretettel. Ha ez elmarad, akkor nagy bajok lesznek a következőkben.
A tanároknak sajnos nem igazán van eszközük a bántalmazó gyerekeket visszafogni. Ha a tanár szép szóval nem tudja megértetni a többiekkel, hogy gonosz dolog szándékosan fájdalmat okozni a másiknak, akkor ott már nem sok minden használ.
Szomorú tapasztalatom, hogy a tanár gyakran partner a kiközösítésben.
Változást csak az hozhatna, ha a gyerekek végre megtanulnák egymást elfogadni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!