Akik iskolai szekálás áldozatai voltatok: tőletek felnőttkorotokban bocsánatot kért a bántalmazótok?

Én voltam a szekáló.

Eszemben sincs bocsánatot kérni senkitől.

Csak van annyi eszük hogy lelkileg továbbléptek.

"Eszemben sincs bocsánatot kérni senkitől."

Van bőr a képeden, még neked áll feljebb. 😅😅😅

Szekáltak párszor, de nincs szükségem bocsánat kérésre az illetőtől.

Nyilván mentális sérült volt és gyenge jellem, többek között ezért sem haragszom. Nem tehet róla szegény pára.

Meg amúgy sem vagyok harag tartó, nem egészséges. Az én lelki békém mindennél többet ér. 😌

Akkor megtöröm a mintát: tőlem kértek már bocsánatot. Hozzáteszem, nem volt az az igazi, súlyos szekálás, bár akkor nagyon szarul esett.

Azért nincs bocsánatkérés, mert nincs problématudat sem. Van a "csak poén" szekálás, és ugye egy "ártatlan" viccért minek bocsánatot kréni. A másik fajta szekálás, amikor ilyen kreténül próbálják közölni veled, hogy valami nem tetszik - na erre meg általában azt gondolják, hogy megérdemelt volt, tehát megintcsak nem kell bocsánatot kérni.

Tőlem azért kért bocsánatot az illető, mert jött egy fordulat, ami miatt hirtelen nagyon jóban lettünk, és amikor ezt az arcomat látta, rádöbbent, hogy én nem is érdemeltem meg, amit kaptam. Benne meg volt annyi tök és gerinc, hogy meggyónja nekem - még osztálytársként - hogy bánja, és szégyelli a viselkedését.