Írogat az egyik tanárom, mit csináljak?
Oké, én írtam neki először, de nem így...
Egyetemi témával kapcsolatban kerestem, szeptemberben több e-mailt is írtam neki, egyre sem válaszolt. Jó, elfoglalt, mert az egyetemi munkája inkább csak hobbiszint neki, van más főállása, cégek és egyebek, de szerintem 2 hét alatt csak lehet válaszolni.
Beszéltem a tanszéki ügyintézőkkel, mondták, hogy jelzik neki. Azután sem válaszolt. Kerestem telefonon, nem vette fel és vissza sem hívott. Mivel fontos lett volna a válasz és akkor külföldön voltam, írtam neki Facebookon (azért nem éreztem akkor cikinek, mert vannak közös barátaink/ismerőseink, egy kézfogásra vagyok tőle). Ott utol is értem, meg is oldódott, amiért kerestem. De azóta írogat.
Az elején még tényleg semleges/szakmai dolgokról, de most meg már arról kérdez, én jóban vagyok-e még az XY-nal, mert ha igen, legközelebb menjek vele nyugodtan, ha lesz nekik baráti összejövetel, örülne, ha láthatna. Vagy, hogy mit tervezek a hétvégére? Mondtam, hogy tanulok, mert jövő héten két zh-m lesz. Erre az volt a válasz, hogy zh után esetleg beülhetnénk meginni valamit és beszélgetni, ha van kedvem. Az elején még hetente kétszer, ha beszéltünk, most már naponta ír, és ahogy válaszolok, azonnal ír rá.
Tudom, felnőttek vagyunk, de az apám lehetne... 22 vagyok, ő közel 50.
Hogy rázzam le finoman?
Olyan, mintha nem akarná venni a lapot. Mondtam most a beülős meghívásra, hogy megkérdezem majd a többieket, biztos örülnének, erre "Kettesben gondoltam:)". Múltkor futni akart elkísérni, mondtam, hogy egyedül szeretek, nekem így kényelmes, másnap is simán megkérdezte, csatlakozzon-?
" zh után esetleg beülhetnénk meginni valamit és beszélgetni, ha van kedvem"
Nagyon sajnálom tanár úr, de nincs kedvem.
Azt leszögezném, hogy semmi hibát nem követtél el. Sem azzal, hogy sokat írtál neki és végül a Facebook -os megkereséssel sem.
Csak gondolom fészen látta a képeidet és megtetszettél neki, míg a telefonhívásnál, email-nél nem látta. Nekem már ez alapból nem szimpatikus, hogy külső alapján dönti el, hogy segít másnak...
Lehet hogy lassan komolyabban le kéne neki írnod, hogy nem akarod megbántani és elnézést, ha félreértette, de te csak egy szakmai kérdésben kerested őt.
Sajnos óvatosan kell fogalmazni, mert ha megsértődik, abból bajod is lehet, hiszen a tanárod és a személyiségétől függ, hogyan reagálna erre (és ez eddig nem valami szimpatikus). Mondjuk neked bizonyítékként ott vannak a beszélgetések és ha te mindenhol semlegesen válaszolsz, akkor neked lesz igazad, ha esetleg arra kerülne a sor. Most már konkrétan zaklat ez az ember. Rámenős nagyon. Ennyiből egy értelmes ember már felfogta volna, hogy nem akarsz tőle semmit...
Szerintem nyíltan megírhatod neki, amit gondolsz.
Vagys kb, ami lejön a szövegedből, hogy... úgy érzékeled, hogy ismerkedni szeretne, meg ilyesmi, de te erre nem vagy vevő, szeretnéd megtartani a tanár-diák viszonyt, és szakmai szinten tartani a kapcsolatot.
Szóval én nem látnám bele, hogy most ő hirtelen ilyen zaklató lesz vagy valami, vagy bosszút állna a tanulmányaidon az elutasítás miatt, bár nyilván bárkiből ki lehet nézni bármit, még egyetemi tanárokból is. De egy korrekt visszautasítás, helyretevés szerintem elegendő kell legyen, hogy megállítsa a képzelgéseit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!