Mik voltak a legdurvább iskolai bántalmazások, amiket átéltél/veled történt?
Egyszer azt mondta az egyik lány gimiben, hogy autista vagyok, amiért egész életemben egy fodrászom volt csak. A mai napig hozzá járok amúgy, de most komolyan... miért menjek máshoz, ha amúgy nagyon jó ár-érték aránnyal dolgozik, mindig tök jókat beszélgetünk, sosem voltam vele elégedetlen és mások is dicsérik a hajam?
A másik pedig a gimis matektanárom beszólása volt, ami elég sokáig kísértett. Mindig becsülettel készültem az óráira, házival, gyakorlással és külön tanárral is (mert a sulis nem tudott túl jól tanítani, cserébe kemény elvárásai voltak). Egy rakat idő, energia és pénz (magántanár óráira) ráfordítással sikerült nála 3 és 4 közt lennem, pedig tényleg nem gondolom magam butának.
Viszont a logaritmussal mindig is gondjaim voltak. Egyszerűen mindig a rövidtávú memóriába tudtam csak elmenteni, és egészen a dolgozat kiosztásáig emlékeztem rá. Ciki, de így van. Tiltotta a függvénytábla használatát (csak érettségi előtt 2 hónappal kezdtük használni) és egyik ismétlésnél előjött a téma, én pedig nem tudtam. Erre kiakadt és túlzás nélkül percekig üvöltött velem, hogy ilyen alapot, hogy nem lehet tudni, szégyelljem magam, ő akkor mi a francot keres ott, ha képtelen vagyok tanulni. (osztályelsők közt voltam) Aztán azzal zárta az egészet, hogy teljes szívéből kívánja, hogy logaritmussal legyen tele az érettségi.
A mögöttes tartalom fájt, hogy képes volt érettségi bukást kívánni nekem, nem pedig a konkrét odabökés. Bár a ~40 ember előtti megszégyenítés sem volt túl kellemes.
Direkt fejbe rúgott egyik osztálytársam a labdával tesiórán amikor fociztunk. Kiderült hogy direkt csinálta. Meg is ölhetett volna, ha erősebben rúg a labdába bele...
A másik meg az, hogy sosem tetszett neki az Erdélyi magyar származásom. Állandóan diszkriminált, román korcsnak hívott, meg hogy minek jöttem ide. Én is meg az osztálytársak nagy része is szólt már neki, hogy nem kellene ez a megkülönböztetés. Nekem csak annyit mondott, hogy mit ugatok bele a dolgába, húzzak vissza haza ahonnét jöttem. Visszakézből akkorát kapott, hogy kiterült. Volt már bennem harag régóta, csak az alkalmat vártam. A jómadár soha többet nem mert velem kikezdeni ezek után. Bocsánatot is kért tőlem.
Kedves utolsó, én nem lány vagyok. Az eset után nekem adtam igazat. Még az osztályfőnök is azt mondta, hogy a maflás megérdemelt volt. De arra nem számítottam, hogy feleszmél s elnézést kér.
14-es voltam.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!