Nem kéne lassan átállni távoktatásra ha az iskolának 1 millió helyett 12 millió lett a villanyszámlája?

A magyar középiskolákban nem volt egy sikertörténet a digitális oktatás. Erre rájött az állam és inkább kifizeti a rezsit csak, hogy a hozzád hasonlók bent legyenek az iskolákban.

Kérdező! Arra nem gondoltál hogy ha te otthon vagy akkor a rezsit anyádéknak kell fizetniük?

Erről nem az iskola dönt.

Amúgy meg nevetséges. A legtöbb intézmény fenntartója közvetlenül, vagy közvetetten az állam. Gyakorlatilag saját magának fizet. Akkor most miről beszélünk?

8

érdekes....én a távoktatás alatt csak ötösöket kaptam. nem vagyok vallásos, de az ÖSSZES istenhez imádkozni fogok zeusztól kezdve odinon keresztül allahig hogy legalább 2-3 hónapig távoktatás legyen, egyedül EZERSZER hatékonyabban fel fogok tudni készülni az érettségire

#9: A helyzet az, hogy így 2021-ben, amikor olyan technikák állnak rendelkezésre, amik az én (F 39) születésemkor még csak sci-fiben léteztek, a megfelelő feltételek mellett nagyon hatékonyan meg lehetne oldani online is az oktatást. Legalábbis az idősebbeknek. Mert mondjuk alsó tagozatban azért tényleg nehéz lenne csinálni. De pl. gimiben, és technikumokban akár még hatékonyabb is lehetne, mint a klasszikus jelenléti oktatás. Illetve hát lehetne, ha három feltétel teljesülne.

1. Az online oktatás nem arról kéne, hogy szóljon, hogy webkamerán keresztül eljátsszák, mintha jelenléti oktatás lenne. A két formának eltérő jellemzői vannak, és nem lehet egyiket egy az egyben a másik mintájára csinálni. Az, hogy 8:00-kor indítják a streamet, és 8:45-ig úgy tesznek, mintha ott ülnének az osztályteremben, az egyszerűen nem hatékony. Ki lehetne a digitális technika előnyeit használni. Előre rögzített, és visszanézhető tanórák. (Nem feltétlenól 45 percesek, mert ha belegondolunk, a 45 perces tanórának kb. a fele "magyarázós" rész, a többi inkább csak gyakorlás, feleltetés, meg adminisztráció.) Így mondjuk a tanulói interakciók elvesznek, de helyette lehetne lehetőséget biztosítani a kérdések feltevésére, és szükség esetén újabb videóanyagban tisztázni lehetne a tanulók számára nem érthető részeket is. Lehetne emellett gyakorló feladatsorokat közreadni, akár olyanokat is, amiket online automatikusan ki lehet értékelni. Mondjuk sokat segítene, ha eleve maga az oktatás korszerűbb lenne. Az, hogy 2022-ben ott tartunk, hogy a dolgozatok 90%-a puszta lexikális információkra kérdez rá (és az egész oktatási rendszer javarészt erről szól, az, hogy gondolkodni megtnaulnak-e, senkit nem érdekel), az több, mint problémás. Már 100 éve is volt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ez így nincs jól (nem kisebb ember, mint Szent-Györgyi Albert), ennek ellenére még mindig nem történtek érdemi változások. Egy jól megalkotott számonkérés meg olyan, hogy ahhoz gondolkodni kell. Azon nem lehet "puskázni".

Továbbá van rengeteg szoftver, amivel hatékonyabbá, vagy egyszerűen csak látványosabbá lehetne tenni a tanórákat. Ezeket online oktatás alatt napi szinten kellett volna alkalmazni. A valóság meg az volt, hogy semmit nem használtak ki a digitális technikából, és a tanórák (jobb esetben...) abból álltak, hogy a webkam mögött bohóckodtak, és imitálták a jelenléti oktatást.

2. A tanulóknak sem úgy kellene (kellett volna) hozzáállniuk, hogy ahol csak tudnak, csalnak. Tetszik vagy sem, de a valóság az, hogy ma a tanulók döntő többsége ahol csak tud, kibúvókat keres. Hogy lehet a dolgozatban puskázni, hogyan lehet a tanórákról (lehetőleg retorzió nélkül) távol maradni, hogyan oldható meg, hogy ne kelljen odafigyelni, és lehetőleg minél kevesebbet kelljen tanulni. Ha nem lenne kötelező iskolába járni, sokan már 14 éves korukra elkallódnának. És ez nagyon nagy baj. De az, hogy valaki 16-18 éves korára se értse meg, hogy most alapozza meg a jövőjét, az már nem az oktatási mód hibája. Sok esetben azért volt hatalmas bukta az online oktatás, mert így könnyebb volt sumákolni, és még inkább tojtak bele.

3. Én tisztelem és becsülöm a tanárokat, nagyon stresszes, lélekölő egy hivatás. De mindentől függetlenül az tény, hogy a többségük informatikai kompetenciája hihetetlenül alacsony. És ez nem feltétlenül csak az ő hibájuk. A probléma rendszerszintű, ugyanis hiába lehetett már látni 20 éve is, hogy a számítógépek (és egyéb infokommunikációs eszközök) egyszer még nagyon jelentős szerephez jutnak, erről a tényről úgy 2010-ig egyszerűen nem vettek tudomást, utána pedig fokozatosan le is építették az informatikaoktatást, és az informatikai továbbképzéseket. Igaz, hogy a csapból is ez folyik, de eközben meg az informatika általános- és középiskolai óraszámai egyszerűen nevetségesek, a tanterv szintén, ilyen irányú továbbképzések pedig ha vannak is, azok semmit nem érnek. Pedig az elmúlt 20 évben simán meg lehetett volna oldani a tanárok továbbképzéseit. Nyilván egy olyan tanártól, akinek 2 éve van a nyugdíjig, és soha nem érdekelte a technika, nem elvárható, hogy menten digitális zsonglőrré váljon. De aki most 50 éves, az 20 éve még csak 30 volt. És 30 éves korától 50 éves koráig simán fel lehetett volna készíteni a mostani kihívásokra.

Perszee, "hivatalosan" nagyon nyomták a digitalizációt. Ami a valóságban kimerült abban, hogy erőltették, hogy a tanárok normális óra helyett játszanak már le Youtube videókat. És a "minősítéskor" az ilyesmiktől el voltak ájulva, hogy digitálisan mennyire kompetens... Na mindegy, ez megint más kérdéskör. :-)

Bocsi, ez elég hosszúra sikerült, de szerintem összetettebb téma, mint hogy 2 mondatban el lehessen intézni. Lehetne online oktatni nagyon hatékonyan, csak nem úgy, ahogy azt kivitelezték...