Mi a véleményetek az olyan tanárokról, akik kiabálnak a beszédhibás diákokkal?

Anno sajna nekem is volt benne részem, beszédhibás vagyok. Tehát hogy valamit csak dadogva vagy hadarva tudtam kimondani, és erre elkezdett ordítani, hogy a szentségit, beszéljek már érthetőbben.

Az ilyenek felnőtt, sőt mi több tanár ember létükre nem érik fel ésszel, hogy ez egy betegség, amiből nem lehet csak úgy egyik napról a másikra kigyógyulni? Vagy talán azt hiszik, hogy a diák direktbe szórakozásból beszél így, hogy őt bosszantsa?

Az már csak hab a tortán, amikor a tanár még gúnyolódik is a beszédhibán, rendszeresen reflektálva rá. (Például dadogást utánozva szólítja ki felelni az illetőt.)