Miért nem tudja tartani egy tanár a szavát?

A nagypapám iskolaigazgató volt a nagymamám tanár és ha az ő idejükben valaki a dolgozatra azt felelte volna hogy nem fog menni, úgy rakták volna ki őket a teremből, mint macskát sz.rni, mivel a tanár döntése, hogy ő mikor írat, a tanulóé meg hogy felkészülten érkezzen az órára.

Sőt még az én időmben is volt 1-2 tanár aki eltátotta volna a száját ha mi alkudozni kezdünk hogy miért ne írasson most dogát hanem máskor.

Nem akarok a tipikus majd ha felnősz visszasírod a tanárodat" ember lenni, de egy munkahelyen már egyáltalán nem számít hogy a munkatársaiddal miket csinálsz munkaidőn kívül, milyen eseméynyre meg versenyre mentek, ott a munka számít és egy iskola is ilyen. A tanárnak az a fontos, hogy átadja a tananyagot és számonkéréssel ellenőrizze hogy sikerült e elsajátítanotok az anyagot illetve nektek is visszajelzést adjon hogy mi megy, mi nem.

Tudom hogy a gimnazisták túlterheltek, még az én időmben is tapasztaltam, de ez egy kicsit túlzás.

Most attól hogy nektek a sport a legfontosabb a tanárnak ugyanúgy a saját tárgya lesz a legfontosabb.

Ejj de sok bajod lesz majd amikor kikerülsz felnőttéletbe és majd a főnök miatt fogsz pattogni. :D

Régebben, amikor tanár voltam, én is tanítottam hasonló iskolában. Már rövid távon elegem lett abból, hogy a gyerekek állandóan valamilyen sporteseményre mentek, és hogy ezekhez nekem kellett (volna) alkalmazkodni.

A probléma, amit felvetsz, azért van, mert sok tanár belemegy ezekbe a tilitoli játékokba a diákokkal és a szülőkkel is, hogy "jövőhéten meccs lesz, el lehetne-e halasztani a TZ-t". A tanár megengedi, egyáltalán leáll erről vitatkozni, és kész, a kezét nyújtja, és onnantól kezdve a karja is le van harapva.

Amikor erre rájöttem, én megmondtam a gyerekeknek és a szülőknek is, hogy az én látóterem csak a tanóráig tart, hogy azután mit csinálnak a gyerekek, az engem nem érdekel. Ez egy iskola, az én tantárgyam ráadásul érettségis tárgy volt, úgyhogy nem érdekelt, hogy ki mikor és hol sportol. Ha valaki sporteseményre akart menni, akkor ahhoz elkértem az igazgatói engedélyt vagy szülői igazolást (3 napot igazolhat) vagy ilyesmit, ha pedig nem kaptam ilyeneket, igazolatlant írtam be.

Persze egyből hápogott is mindenki, hogy dehát meccs után is fáradtak a gyerekek, igazán tekintettel lehetnék erre, bla bla. Igen, és miért? Nem értem, az én szakmai munkámat ez hogy befolyásolja. Ha valaki pedig nem bírja a sport mellett a tanulást, akkor menjen rendes iskolába. És itt van a lényeg igazából. Sőt, fel is vetettem egy tanári értekezleten az igazgatónak, hogy eleve csak azok a gyerekek mehessenek sportolni, akiknek pl. minimum 4-es az átlaga az érettségis tárgyakból. Nefélj, egyből nem lennének fáradtak és nem pofátlankodnának a tanárokkal a sportesemények előtt-után. Szerintem ennek kéne lennie a normális hozzáállásnak az iskola részéről, de persze az igazgató lesöpörte a javaslatomat.

Egyébént ha én valamit megígértem a gyerekeknek, azt be is tartottam, mindig azt vallottam, hogy a tanár legfőbb erénye a következetesség.

Az van, hogy ma már érettségi nélkül semmire nem mész.

Ha profi sportoló vagy, akkor is kell, mert egyszer majd öreg leszel hozzá, és ahhoz, hogy edző lehess, vagy bármibe kezdj, kell az érettségi.

Tehát tanulni kell.

Sok az anyag nem lehet mindig egy héttel eltolni a TZ-t, akkor a büdös életben nem értek a végére.

Kénytelen vagy edzés előtt/után tanulni.

Ha nem megy, akkor valamit le kell adni.

Mivel írtad, hogy nem akarsz a hideg időben futni, javaslom hagyd ott a sportiskolát.

Ha nem tudod összehangolni a sportot a tanulással, nem neked való.