Milyen fura tanáraitok és osztálytársaitok/iskolatársaitok voltak?

Az fura osztálytárs egyike mindig én voltam xD

Tanároknál nem igazán volt sok minden, általában megkeseredettek voltak, és rajtuk vezették le.

Hát nekem nagyon sok bolond iskolatársam volt (Kisvárdára jártam suliba), volt egy agresszív, dühkezelési problémás osztálytársam, meg egy olyan osztálytársam is volt, aki 14 évesen még negyedikes volt, de egy kiemelkedik közülük.

Ötödik osztályban a második napon jött egy kínai lány az osztályunkba, az igazgató kísérte be. Bemutatta őt, majd elmondta, hogy nem tud még szegény magyarul, csak angolul, és azért rakták ebbe az osztályba, mert az osztályfőnökünk angol tanár, és legyünk vele barátságosak, stb. Google fordítóba írtunk be mindent, hogy kommunikálni tudjunk vele, de nem válaszolt a kérdésekre (nem is tudott angolul). Az osztályfőnökünk is nagy dilemmába volt, hogyha se angolul, se németül, se franciául, se magyarul nem tud, akkor hogy fogja lefeleltetno ő meg a többi tanár. Egész tanévben ült, mint egy kuka, hiába próbáltunk vele beszélgetni, nem szólalt meg. Cintiának hívtuk, aztán félévkor kiderült, hogy ő nem is Cintia, hanem Cindia (d-vel). A féléviére csak annyi volt írva, hogy nem osztályozható. És évvégén derült ki, hogy a kis Cindia végig tudott magyarul, csak nem akart beszélni. Ez fura volt mondjuk.

Nekem egy úri-g3c1 volt a magyar tanárom. Játszotta az agyát.

Előadóművész volt (verseket adott elő nyugdíjasok előtt), és mindig játszotta a nagy színészt, művészt. Minden témát az irodalomban mesterkélten adott elő, uramnak és hölgyemnek szólította a diákjait E/3-masban (nem azt mondta, hogy "Kérem Uram, üljön át az ablak felőli padsorba a hölgyhöz!", hanem "Kérem az urat, hogy üljön át az ablak felőli padsorba a hölgyhöz!".

Meg mindig ilyen nagyon választékosan beszélt, amivel nem is lett volna semmi baj, ha valakinek bővebb a szókincse, akkor az csak jó lehet, de ezt is úgy adta elő, hogy szándékosan ne értsük, és lássuk, hogy ő mennyire művelt. (Pl.: "Két hivatásom van. Az egyik a pódiumhoz, a másik a katedrához köt.") Csak ezzel az volt a baj, hogy nem a műveltséget láttuk, hanem az eszeveszett kapálózást, hogy megdicsérjük, hogy felfigyeljenek rá, stb.

2009-ben középsuliban volt egy osztálytársam, egyszer a tanár óra közben végignézett rajta, elkezdett röhögni, és beszólt: "Hát, a mi időnkben ilyen nem volt!"

Konkrétan a srác óra közben hátradőlve a széken rejtvényt fejtett, csokit, csipszet evett, közben zenét hallgatott, előtte volt a laptop amin pókerezett (akkor még a laptop, főleg mobilnet újdonság volt), és legelképesztőbb, hogy a mellette ülő csaj írta az ő füzetét is!!!

A tanárok tiszta idegek voltak miatta, a srác meg csak lazán röhögött, végül valami miatt kirúgták... azt hittük valami link csöves lesz, közben meg mindenféle hajmeresztő üzletekkel összeszedett 100+ milliót! Mi akik kijártuk a sulit, tovább tanultunk, meg sehol sem tartunk az életben...

Meg volt egy osztálytársam, akivel általánosba is osztálytársak voltunk, de nem nagyon szóltunk egymáshoz. Majd kilencedikbe egymás mellé ültünk, mert nem ismertünk senkit, és elkezdtünk beszélgetni.

Olyanokat mondott, hogy őt az anyja meg az apja nem szereti, folyamatosan nézik, hogy mit ír messengeren és kivel, be van kamerázva a szobája. Még abban a tanévben novemberben kezdték el a középsuliban csinálni a wc-ket, és az egyik ottani 28 éves munkással összejött, 15 évesen. Szeretethiányos volt, a férfi meg ezt kihasználta. Felhívta többször is az osztálytársamat a lakására, ahol többször is lesz0p4tta magát az osztálytársammal. Mindig úgy volt, hogy minden sz0pás után egy darabig nem kereste, közömbös volt vele, majd újra elkezdett mézesmázasan beszélni vele a következő sz0p4sig. Aztán a csávónak barátnője lett, amit nem tudott az osztálytársam elfogadni, ezért írt neki egy szerelmes levelet, amit a csávó kiplakátolt a suli újságra, névvel ellátva.

Na ő volt a fura lány ezek után, akit folyamatosan b4szt4tt4k, meg cikiztek.

Diákok közül én meg két fiú voltunk a furák. A fiúknak volt valami mentális gondja, amiért bántották őket.

1. Fiú általános 7. és 8. osztályban volt (az évfolyamunkon a másik osztályban) és dühkezelési gondolkal küzdött (ordítani kezdett ijesztő hangon vagy verekedni), de néha furcsa viselkedése volt, pl úgy ugrált a lépcsőn mint a 7-8 évesek szoktak.

Egyszer hetedikben mellé kellett ülnöm a buszon és elkezdett nyilvánosan zokogni, mert attól félt, hogy azt hiszik, hogy szerelmes belém és ezt sírva mondta az osztályfőnökének a fülem hallatára. Megjegyzem, mesés volt így utazni, hogy mellettem valaki zokog, miattam.

Nehéz dolga volt a tanároknak, mert a 12-13 évesekkel nem tudták megértetni, hogy ne hergeljék őt, emiatt rengeteg alkalommal kellett kirohanniuk az udvarra kezelni a konfliktust, lenyugtatni a fiút, leállítani a verekedést.

2. Fiú gimi első két osztályában járt hozzánk.

Nem tudom a történetét, de állítólag a születésnél karosodott az agya, amiért lassabb volt gondolkodásban és gyerekesebben viselkedett. Pl kivette a taknyát az orrából mindenki előtt, a fülébe tette a ceruzát.

Azért ment el, mert nem tudtak miatta tanítani a tanárok, mindig kötözködött velük a fiú vagy a bohóckodással megszakította az órákat.

Nem mellesleg a kirándulásokon is voltak vele gondok, csak úgy gondolt egyet és a tárlatvezetőt elküldte a fenébe, vagy elkalandozott a figyelme és lemaradt tőlünk, esetleg kitalálta, hogy leugrik valahonnan, mert az vicces (szerencsére megállította a tanárnő).

3. Én voltam, igazából gimiben végig.

6 évig voltam gimis.

Első évben kitaláltam, hogy rossz leszek, mert belefáradtam, hogy kihasználnak és bántanak azért, mert jó vagyok.

Az volt a gond, hogy nem csak furának tartottak, de féltek is tőlem, jogosan, én se éreztem így jól magam így kb 5 hónap múlva újra normálisan kezdtem viselkedni, de a tamárok bizalmát eljátszottam, plusz a tanulásban is lemaradtam, így lett az új suli meg az évismétléd.

5 osztályosba vettek át.

Az elején bennem volt a bizonyítás vágy, ezért csak tanultam, pl úgy, hogy vasárnap regfel nyolctól este hétig, vagy iskola utántól éjfélig, hogy biztos csak ötöseim legyenek.

Na ettől fura voltam mindenkinek.

Ezért kiégett belőlem ez a bizonyítási vágy, csak barátokat akartam, de nem hagyhattam abba a biflázást, mert anyukám elvárta tőlem az ötöst és embertelenül magasra tette a mércét.

Pl volt, hogy négyest kaptam és azt mondta, hogy b.szódjak meg.

Vagy reggeli közben sírtam, mert úgy éreztem, hogy csak hármaslesz a dogám és ő zsörtölődött, hogy tanulhattam volna többet.

Emellett jól szocializálva sem voltam, nagyon hamar felkaptam a vizet és beszóltam ilyenkor az osztálytársaknak vagy kimondtam minden gondolatomat, sokszor nem is vágott a témához vagy értelme sem volt.