Volt olyan osztálytársad, akit kiközösítettek a többiek?

Az első negatív élményem általános iskolában volt, 1. vagy 2. osztályos voltam, és szemüveget kellett hordanom. Én alapjában semlegesen álltam ehhez, kicsit szokatlan volt, de a gyerekek pápaszemesnek hívtak és szemüveget formáltak az ujjaikkal, direkt idétlen pofákat vágva. Pár nap után megunták, senkit se érdekelt már, őket sem.

Másodszor máig érthetetlen okokból melegnek kezdtek csúfolni, pedig nem adtam rá okot. Az osztályfőnök is beszélt erről ofi órán, hogy ez csúnya dolog, de annyira nem érdekelt senkit, hogy 2 évig hívtak melegnek, majd iskolát váltottam.

Gimiben nem volt semmi baj, értelmesebb volt mindenki, és volt két barátom is, sőt 1-2 lány is kicsit kedvelt, de sose voltam a középpontban, aztán a régi sulimból mondták az itteni osztálytársaimnak, hogy meleg vagyok, akik elmondták az osztályfőnöknek, ő pedig ismerte a szüleim, és elintézte, hogy igazgatói figyelmeztetést kapjanak páran, egy telefonjába került. Édes volt az öröm, utána sose hallottam felőlük. Honnan tudom, hogy igazgatóit kaptak? A szülőktől visszahallottuk, akik el voltak hűlve a gyerekeiken.

Én voltam az a "szerencsés". Általános felsőben végig bsztattak, kb. 8. osztályra csitult a dolog mert találtak helyettem mást, de nagyon sok lelki mizériát szereztem így is, ami nem volt túl jó kezdés középsuliban.

Aztán középsuliban az elején még volt társaságom, de eléggé besokalltam, voltam harmadik kerék is, az osztályközösség borzasztó volt, állandóan ment az egymás háta mögötti áskálódás, pletykálás, aztán a jópofizás. Így 11.-re besokalltam és megint egyedül lettem, és ez így ment 12.-ben és a ráépülő technikumi évben is.

Általánosban szerencsére senki nem volt kiközösítve, azonban gimiben kicsit más volt a tészta.

Ott igazából valamelyest engem közösítettek ki az elején. Bekerültem egy olyan osztályba, ahol rajtam kívül nagyon maximum lehetett még vagy 4 introvertált, mindenki más pedig nagyon keményen extro volt. Másik városba mentem, így senkit nem ismertem, míg ők nagyjából szinte mindenkit. Ugye csendesebb, visszahúzódóbb, zárkózottabb is voltam hozzájuk képest, így az eleje döcögősebbre sikeredett. De szerencsére második évtől kezdve ez a "kiközösítősdi" az én irányomba megszűnt (én is pl. nyitottabb lettem), vagyis inkább pár lányra limitálódott csak. Bár ők igazából mindenkire fújtak..

Hogy mondjak konkrét példát: kihagytak közös FB chat-csoportokból, programokból (még csak meg sem hívtak, pár másik lánnyal együtt, de az egész hetük arról szólt)..

Én voltam az általánosban és gimiben is. Konkrét oknak a személyes higiénia elhanyagolását mondanám, évekig küzdöttem súlyos depresszióval mielőtt megfelelő orvosi segítséget kaptam volna. Értelemszerűen gyerekként (még sokszor felnőttként sem) tudja valaki annyira átlátni a helyzetet hogy rájöjjön mi a konkrét probléma, szóval a környezetem csak annyit látott hogy ott van egy problémás gyerek. Ez volt általános iskolában végig nagyjából 3X iskolaváltásom volt ezidő alatt, de mindenhol ugyanaz volt.

Gimi 9. osztályában is volt egy kis "bántalmazás" de az elég mérsékelt volt. Ugyanebben az évben sikerült szakszerű ellátáshoz jutnom, azóta sokkal jobb a helyzet. Még mindig periférián vagyok ugyan, nem beszélgetek senkivel sem, vagy csak minimális szóváltás történik de nekem és az osztálynak is így a tökéletes. Kölcsönösen békén hagynak engem, így nekem teljesen rendben van a dolog. Ha beszélgetést kezdeményeznek velem akkor szívesen beszélgetek, de amúgy magamtól nem nagyon kezdeményezek semmi ilyesmit. Néha-néha mondjuk hallok magamról pletykákat, például egyszer kitalálták hogy leszbikus vagyok. Nem mondom hogy nem zavar a dolog, de még így is jobb mint gyomorgörccsel ülni bent egész nap.

Gyakran voltam kiközösítve, különösen rossz volt a helyzet általános 6-7-8. osztályban, valamint első gimiben (9.ben).

Az általános suli német csoportban is rosszul éreztem magam, ott egyedüli fiúként magányos voltam a tíz lány mellett. Egyes csajok valamiért nagyon gonoszkodni akartak velem, állandóan csak beszóltak nekem. Időnként az az érzésem támadt, hogy a tizenéves lányok még gonoszabbak tudnak lenni, mint az ennyi idős fiúk...

Az általános iskolai osztályomban valamiért aránylag sokan voltak kiközösítve.

Ha jól emlékszem a 28 fős osztályból 5-6 gyereket konkrétan leprásként kezeltek és szellemi fogyatékosnak nézték őket, ami szerintem kiugróan magas arány. Én sem álltam sokkal jobban. Utólag visszagondolva, kb. 6.osztályban romlott el a közösség, hogy miért, azt viszont nem tudom....