Tanárok, volt már olyan hogy megkedveltetek egy diákot és kezdtétek úgy érezni hogy túlságosan kedvelitek?

Anyukám alapján tudok neked írni, ő gimis tanár. Minden tanár megkedvel időnként egy-egy diákot, de ez nem jelenti azt, hogy kivételezne is vele. Mindig a diák személyisége fogja meg a tanárt, az "átlagos" tanulóból soha sem lesz kedvenc, ahhoz ki kell ríni, valamilyen tulajdonsággal a tömegből.

Anyukám a "bajkeverőket" kedvelte meg. Akik okosak, de lusták és/vagy rossz környezetből jöttek. Amikor egy ilyen diákot sikerült jó útra térítenie (értsd, nem a híd alatt kötöttek ki, hanem egyetemre mentek), az neki sikerélmény volt. Az egyik például egy magabiztos, "az osztály bohóca" típusú gyerek volt, aki lusta volt tanulni, de minden egyes baromságban benne volt. Anyukám rendesen küzdött vele, a diák az elején utálta is, de végül megkedvelte, mert nem hagyta cserben, hanem törődött vele, amikor mások már feladták, hogy valaha is "megneveljék".

Saját tapasztalatokat írok le, diákként:

Szerintem igen, minden tanárnak van ilyenje.

Engem általában a matek, fizika, kémia tanáraim nem szeretnek, mert az órán kb a falba akarok olvadni és azt szeretném, hogy ne vegyenek észre, ezért teljesen csendben, fapofával ülök, nem veszek fel szemkontaktust, meg ilyenek.

A biosz és magyar tanáraim mindig azt gondolták, hogy okos vagyok, de nem elég szorgalmas, ezért náluk csak 4-es voltam legtöbbször.

Tesiből ez a tipikus "erős, de nem kecses, koordinálatlan és kapkodó" ember voltam. Én csináltam a legtöbb fekvőt, törzsemelést, jó voltam az ugrásokban, sprintben, dobásokban. De nem tudtam jól talajtornázni, a labdasportok pedig a halálom voltak. Mindig nevetett rajtam a tanár és én is magamon, folyton visszamondtam valami vicceset, közben meg ilyen fura önnyugtató gesztusaim voltak, néha magamban beszéltem. Ha valami sikerült, gyakran mosolyogtam, ugráltam, nevettem meg ilyesmi, szóval asszem még lettem kedvelve. Gyakran velem mutattatott be gyakorlatot (amikor háttal kellett lenni, és látszott a fenekem😅), szóval, ha mást nem, azt biztos kedvelte. 😂 Meg túrán volt, hogy beszéltem a társammal és próbált csatlakozni a beszélgetésbe, de hallotta, hogy rajzfilmek a téma, úgyhogy meggondolta magát😅

Föcin és angolon viszont kb szárnyaltam, imádtam ezeket a tárgyakat, aktív voltam, jó jegyeket kaptam. Épp ezért volt fájdalmas, ha valamit elhibáztam, amire az előbb említett fura módjaimon +önostorozással reagáltam.😅😥 Volt, hogy a tanárnak picit vigasztalnia kellett, de nem sokszor, általában ezeken az órákon szedtem elő a humoromat is. Föci tanárom egyébként látott bennem valami furát az 1. évben, és megmondta anyámnak, hogy megtalálja mi az, míg én elvégzem a gimit. Nos, anya nem ment többet hozzá fogadóórára(pedig nekem megígérte anno), a mai napig kíváncsi vagyok, rájött-e, mitől vagyok fura (én tudom), de nem merném ezt megkérdezni, mert más tárgyat is tanított nekem, amiből 11.-ben megbuktatott, majd emiatt úgy berágott, hogy 4.6-ra 4-est kaptam tőle föciből (nálunk 5 tizedtől adják meg a jobb jegyet), aztán, mikor elment nyugdíjba, írt egy levelet és a válaszlevelem minden részletében belekötött, úgyhogy az utolsó évben sajnos elrontottam ezt a jó viszonyokat vele://

Hali, én diák vagyok, de nekem van egy tanár ismerősöm.

Ha üresen adom be a dogát akkor is kapok egy hármast rá, szóval kiemelt diáknak kezel 😂