Hogyan tudnák beilleszkedni és megkedveltetni magam majd az osztálytàrsaimmal?

Ne görcsölj rá.

Élvezd a nyarat.

Eljön az első nap, akkor csendesen maradj meg, esetleg padtársaddal próbálj beszélgetni (nem úgy, hogy "Szia, Gipsz Kakab vagyok, Budapesti, tíz bátyám van, hét húgom", csak valamit jegyezz meg neki ami történt a teremben vagy tanár mondott.)

Ne legyen az a fő célod, hogy beilleszkedj; gondolkodj kicsiben, beszélgess a padtársakkal.

A kirándulásokon amikor mentek A pontból B be gyalog mindig elegyedj szóba valahogy azokkal, akik körül vesznek. A szobatársaiddal, stb.

Aztán a többi alakul magától.

Én kétszer jártam a kilencediket;

Először egy olyan gimibe mentem rögtön elsőbe, ahol volt előtte nulladik osztály, így egy összeszokott csapattal voltam.

Ezt nem részletezem, a lényeg, hogy más osztályokból lettek barátaim és évet kellett ismételnem (pótvizsga nélkül, 4 tárgyból buktam).

Átirattak egy másik iskolába. Ott nulladikban kezdtem, tehát MINDENKI új volt.

Első nap csak egy fiúval beszéltem, akivel együtt értünk be, hogy voltunk e gólyatáborban meg, hogy ő hátul fog ülni én meg elöl (második pad). Még arra is emlékszem, hogy az ofő folyton megismételtette velem, amiket mondtam, nem értette, mit beszélek és a körülöttem ülők mondták el hangosabban :D

Volt a padtársam, akivel az első hetekben együtt csináltuk a közös feladatokat (vele más termekben is együtt ültem), a mögöttem ülővel beszélgettem.

Aztán jött egy kirándulás, vagy szeptember vége vagy október eleje. Több napos, de nem ott alvós.

Akkor odacsapódtam egy csapat lányhoz és vicceket meséltem, humoros sztorikat, hallgattam őket, velük nevettem. Persze voltak a nagymenők, akik rázták a fejüket, ha meghallottak engem, de nem izgattak, jobban örültem, hogy vannak akikkel elvagyok.

Kirándulásból annyi maradt meg, hogy egy fiút lemaradt tőlünk; konkrétan ott maradt egy helyen és ofőhelyettesnek érte kellett mennie. Illetve nagyon, de nagyon kellett pisilnem az egyik múzeumban, de nem tudtam megkérdezni az ott dolgozót, hogy hol a WC (ami ott nem is volt :D ), mert ugyanez a fiú az ott dolgozóval kiabált és az ott dolgozó bepöccent.

Én nagyon akartam bizonyítani, hogy tudok jó tanuló is lenni, később anyám is nagyon rá volt állva a jegyeimre (konkrétan hármassal haza se mertem menni) így a tanulás, meg, hogy miből írunk, hogy ment a doga és hasonlók állandó témáimmá váltak a kirándulás után és a stresszt is kimutattam; a gyerekek ezt cikinek találták és nem barátkoztak velem inkább.

Igazából nagyon sok minden változott az első év végére; a menő banda, akiről írtam, két csaj, szétszéledt.

Volt két semmis lány (barátnők) és az egyik menő az egyik semmissel kezdett barátkozni - de csak egymással csináltak mindent (és így a menőből lett kívülálló, de nem gúnyolnivaló); a másik menő központi arc lett az osztályban - ha pl én akartam valamit azt neki mondtam és másnapra mindenki belement. De aztán kijött ebből a szerepéből és a saját kis baráti körével maradt meg.

Látod, egy menő lányból 1-2 év alatt lett átlagos, szóval idő kell, hogy alakuljanak a dolgok. :)

A baráti párok 10. elejére teljesen mások voltak mint 9. elejére. De onnantól érettségiig 1-2 kivételével megmaradtak.