Hogyan legyen majd tanári tekintélyem?

lepontoztátok az orvos hozzászólót, pedig van igazság abban, amit ír. érdemes pl beleolvasolni ezen az oldalon is tanárok hozzászólásaiba:

sokszor érvelni, szöveget értelmezni sem tudnak. (aztán tudnék mesélni a tanár/óvónő ügyfeleinkről is, de inkább hagyjuk)

tehát először is árt, ha nem csak „magológép” vagy, mint az átlag tanár, aki főiskolán megtanulta, aztán most tanárként elmondja – kikérdezi, hanem mondjuk van eszed is, tudsz magyarázni.

Utolsó, nagyon hasonló dolgokat tudnék mesélni én is, mindent aláírok, hogy így van.

Kérdező, a tekintély kivívása a gyerekeknél csak egy dolog, nem csak ennyiből áll a dolog nehézsége. De ha ez első körben nem megy, nem kell erőltetni a dolgot.

De emellett számtalan marhasággal kell szembesülnöd, ami az iskolához tartozik, pl. hamar rájössz, hogy a kollegáid, vezetőséged stb. is nagy ellenséged. Ha túl sikeres tanár leszel, akkor irigyelni fognak és áskálódni fognak ellened. A többi tanár, akivel egyszakos vagy, bemárt a vezetőségnél minden elferdített dologgal, amikkel csak tudnak. Ha rossz tanár vagy, akkor pedig azért fognak támadni kíméletlenül, mégpedig a vezetőség, és akkor a kollégáid védenek. A vezetőség ilyenkor mindent rád fog kenni, igaz, hogy olyan dolgokkal fognak támadni, amit mindenki 100X elkövet egy nap, de másnál nem veszik észre, csak nálad.

A másik debil közeg a szülők, akiknél szintén meg kell felelned, ami lehetetlen, mert a szülőknek semmi nem jó, ugyanis tökéletesnek gondolják a degenerált gyerekeiket. Ha túl jó jegyeket adsz, az a jó, mert valószínűleg nem tanítasz semmit, és ha túl rosszakat, akkor pedig az a rossz, mert túl keményen követelsz. Igazából bármit csinálsz, mindig panaszkodni fognak és semmi tekintélyed nem lesz náluk, már csak az életkorod és a kinézeted miatt sem. Nem fogadják el, hogy te dirigálsz, megmondod, mit és hogyan szeretnél. Az első adandó alkalommal mindegyik külön-külön odaül majd egy fogaddóórán veled szembe, és elmondja, hogy az ő gyereke különleges bánásmódot igényel, mert -disz akármije van, és ne úgy kezeld, mint a többit. Persze, midnegyik szülő ezt akarja. A lényeg, hogy semmi követelmény ne legyen, a te órádat jó jegyekekkel, semmi erőfeszítéssel teljesíteni lehessen. Ha követelni mersz, a gyerek pedig nem tanul semmit (márpedig nem tanul), akkor te vagy a rossz, kegyetlen tanár, és bezzeg alsóban ötös volt olvasásból, nálad meg 1,7, teljesen úgy van, ahogy az előttem szóló írta!

Ezekre a baromságokra is fel kell készülni ugyanúgy, mint a gyerekekkel való bánásmódra. Annak a kulcsszava egyébként a következetesség. Ha következetes vagy, és nincsenek kiskapuk, betartod, amit mondasz (ami rád nézve is kötelező), akkor lesz tekintélyed. Mindig azt tartsd szem előtt, hogy te diktálsz. A gyerekek (és a szülők) állandóan támadják ezt, neked viszont nem szabad engedned, mert ha valamiben egy picit engedsz, borolni fog az egész. Ez a titka. Teljesen mindegy, hogy szigorú tanár vagy, esetleg szeretetre méltó, ez egyéni jellemző (és jó is, ha az egyéniségedet viszed bele), a lényeg a következetességen van. Sok sikert!

8-as

Egyetértek veled.