Egyetemeken levelező szakokon (például történelem, vagy anglisztika) tényleg nem jönnek már létre barátságok? Szerelmek? Ritka valóban az ilyen?

Voltam levelezős is, nappalis is. Nappalin még alakulrak barátságok, szerelemről nem tudok.

A levelező az nagyon más, félévente 7 közös hétvége, ilyenkor reggel 8-tól du. 4-ig jegyzetelsz, a szünetekben örülsz ha eljutsz vécére + enni van egy kis időd, barátkozni kevésbé. Na meg itt már idősebbek vannak, családosok, vagy stabil párkapcsolatban élők. Nem az ismerkedés megy.

Nekem pozitív tapasztalataim vannak a levelezőről - igaz, hozzá kell tennem, hogy a szakon kevesen voltunk, így talán szorosabb kapcsolatok alakultak ki, mintha 100-200 ember lett volna. Nekünk az első két évben rengeteg óránk volt;péntekenként az esetek 90 %-ában reggeltől délutánig konzultációnk volt és gyakran szombaton is, így azért volt időnk jobban megismerni egymást. Volt, hogy közösen szilvesztereztünk, nyáron egyikőnk kerti partiján voltunk, igyekeztünk keresni az alkalmakat a közös időtöltésre. Az iskola büféjében is többször tanultunk együtt, volt néhány olyan délután, hogy megszerveztük a közös tanulást vizsgák előtt néhány nappal. Sokszor együtt utaztunk a suli és az otthonunk között. Szerettem levelezős lenni. :) Ha legközelebb megint jelentkezem felsőoktatásba, újból levelezőt fogok megjelölni.

Kívánom, hogy másnak is sok szép élménye legyen a felsőfokú tanulmányai alatt!! :)