A felnőtt élet úgy 25 felett már nem az élet élvezetéről szól, hanem a túlélésről, harcról?

Mi köze ennek ahhoz, hogy valaki ír-e gyakorira?

Én nagyon élvezem, végre kiszakadtam a borzalmas családi légkörből, önállósodtam, nem vernek napi szinten, a hétvégéim nem ordibálással, hanem a természetben való kirándulásról szólnak, szeretem a munkámat, stb. Nekem az eddigi éveim szóltak csak a túlélésről.