Segítene valaki egy óvodás kisfiúval?

mond meg, hogy neked mindenkit egyformán kell szeretned és ő sem sajátíthat ki

majd ha nagyobb lesz megérti

ilyeneket mondj, nem kell összetörni :)

Hű, barátaim, nem szeretitek a központozást (sem). Szóval ez egy teljesen természetes dolog, semmi furcsa nincs benne, nem is értem, erről nem tanultok? “Bevallotta, hogy szerelmes”? Anyám. Ne haragudj, de miért ezt a pályát választottad? Vagy hol tervezel dolgozni? Mit? Miért itt kérsz tanácsot?

A látszat ellenére nem bántani akarlak, csak totál nem értem.

Én is "szerelmes" voltam a tanító nénibe első osztályban és bevallottam neki (azt is, hogy feleségül venném). Ez egy természetes dolog a gyerekeknél; tudod hány mond ilyet pedagógusmak?

Még kicsik, fogalmuk sincs róla, mi a különbség a rajongás és a szerelem között.

Ezt kinövi, emiatt nem kell aggódni.

Esetleg, ha zavaró túlzásokba esne, a szülőkkel beszélhetsz, hogy érted, még kicsi és nem tudja, mi is a szerelem, de ott vannak a többiek és igazságtalan feléjük, hogy ő több figyelmet kap. Ha a szülők elbeszélgettek vele és ő folytatja, akkor lehet finoman rávilágítani, hogy úgy lenne igazságos, ha a többiekkel is együtt lennél.

Nekem az óvodás korú kisfiam szokta mondani, hogy szerelmes belém, az anyukájába, a nővérébe és a bátyjába is :)

Nincs ebben semmi különös, ők így fejezik ki, ha valakit szeretnek.