Csendes, introvertált nőként fogadjam el, hogy gyári munkásként fogok megöregedni?
Érettségi után elvégeztem 2 okj-s szakmát, az egyik kereskedelem, a másik a szépségipar egyik területe. Akkor másfél évig kerestem bennük állást, néhány helyre behívtak próbanapra, de végül mindig elutasítottak. El kellett mennem gyárba dolgozni, 6 éven keresztül betanított munkás voltam. Hallva a mostani munkaerőhiányt, újra megpróbáltam kitörni innen, és jelentkeztem bolti eladónak sok helyre. A másik szakmából már annyit felejtettem, hogy azzal nem tudok próbálkozni. Itt ahol élek van álláslehetőség a kereskedelemben bőven. Sajnos fél évnyi próbálkozás után ugyanaz volt az eredmény, behívtak jópár helyre próbamunkázni, majd nem vettek fel. A legutóbbi főnökjelöltem volt olyan közvetlen, hogy megmondja, szerinte ez a munkakör nem való nekem, az zavarta a próbanapon, hogy csendes vagyok, halkan beszélek, ő olyan embert keres aki beszédes, bevonzza a vevőket, elcseveg velük ha arra van igényük. Sejtettem mindig hogy ez a probléma velem, a másik szakmámban is elvárás lett volna hogy a vendéggel beszélgetünk amíg dolgozunk rajta, de nekem soha nem ment a fesztelen csevegés, rosszul vagyok ha szerepelnem, cseverésznem kell. Úgy érzem ha csak nem születek újjá, soha nem lesz belőlem ilyen felszabadult természetű ember. Nézegetem a városban induló fizetős tanfolyamokat, hogy esetleg elvégezzek mégegy szakmát, de tanácstalan vagyok. Nem igazán látok olyat ami nőknek is való, nem kell emberekkel foglalkozni, és van is rá kereslet. Esetleg a szakács lehetne ilyen, hogy mindhárom kritériumnak megfelel, de én soha nem szerettem főzni itthon sem, nem tudom így a nulláról elég tehetséges tudnék e lenni benne, hogy majd munkát is kapjak?
Ti milyen szakmát ajánlanátok amit max 1 éven belül 8 órás munka mellett el tudok végezni?
Rendben.
Akkir szerintem mindjàrt töröltessünk is el minden létező OKJ képesítést, minden szakmai képzést, legyen két véglet: 8 àltalános iskolai végzettséget és diplomàt szerzett emberek legyenek, a kettő között ne legyen semmi.
Az alacsony szintű képesítés csak a végére került oda, az elején az szerepelt, hogy képzetlen.
Mindegy, én a Kérdezőt nem találom annak kérdése alapjàn, de nem szàmít én mit gondolok.
És helyett VAGY.
(isk.végzettségek között)
Én is ilyen vagyok.Nem érzek rá kényszert, hogy folyamatosan pofázzak, ráadásul olyanokkal, akiket még nem is ismerek, nincs semmi közös témakör.
Nincs annál dühítőbb, hogy már az is alap elvárás, hogy az ember szófosó legyen.Minek??
Kommunikálok, normális mértékben, intelligens módon.De ez már nem divat.Most a folyamatosan ostobaságokat pofázó tripákok a nyerők.A hülyeségre, alpáriságra, ostobaságra van kereslet.
Szakács?? A konyhát felejtsd el! Meg úgy általában a vendéglátást.Pont nem a csendeseknek való.Az egyik legalja minden szempontból. Volt belátásom több konyhára is!Szakácsok, konyhalányok feszt pofáznak, trágár, obszcén viccek, ha pedig kifogynak a mondanivalóból, akkor marják egymást.Mindegy nekik, csak nehogy véletlenül csend legyen.És ezt várják el az ujaktól is.Ráadásul stresszes, agyilag, fizikailag leépítő meló.Ne tanuld ki, nem éri meg!
Valami olyasmit tanulj, ahol nem kell sok emberrel foglalkoznod és kulturált módon végezhető.Pl könyvelő, irodás, fotós, ilyenek, amit a többiek is ajánlanak.
A bolti elado meg hülye, akimondta neked, hogy odavonzani a vásárlokat és csevegni velük.Az eladó tudtommal nem piaci kofa.
#11: Ne forgasd ki. A kérdezőnek vagy két OKJ-ja, mindkettő végzésre alkalmatlan a természete miatt (minek is végezte el, de ebbe ne menjünk bele). Az egyikből saját bevalássa szerint sem tud annyit már, hogy el tudjon benne helyezkedni. Tehát, mintha nem is lenne. A másik hasonlóan, ha jól értem, abban sem dolgozott sokat, így az 5+ éve felszedett OKJ szintű minimális tudás nagy része sem létezik már.
Tehát jóformán mintha semmije nem lenne. Persze píszí világban lehetne ezt cizellálni, de nem véletlenül nem veszik fel ilyen munkakörbe.
Mi ez ha nem képzetlenség.
Igen? Hát, akkor a hülyeség, bunkóság sajnos terjed és nincs ellene orvosság.Kérdező, vagy lesüllyedsz a szintjükre, vagy tényleg marad valami vállalkozói, vagy magányos munkakör.Pl én most takarítok.Jó, ez meg lenézett munka, de engem nem érdekel.Tisztább, mint pl egy konyhai meló, nem zavar senki, ritkán szólnak bele a munkába, ezt is el tudom kerülni, mert elég kötetlen, bemegyek hajnalban, akkor még nincs ott senki, nem rendeznek nekem "kívánságműsort", nem kell senki üres fecsegését hallgatnom és ez így nayon jó! Persze nem mondom, hogy te is takaríts, csak egy példa, hogy ha jó helyet fogsz ki, jól taktikázol, akkor nyugalmad lehet.
De én már semmin sem csodálkozom..Voltam anno egy pizzériában próbanapon és megkérdezte tőlem egy régebbi dolgozó, hogy én valami nyugtatót szedek-e, hogy olyan csendes vagyok?? És teljesen komolyan, jó indulattal kérdezte, én pedig fontolgattam magamban, hogy belenyomjam-e a fejét a milánóis tálba?! De erre nem került sor, mert nem vettek fel, szerencsére...Nyilván az volt abaj, hogy nem voltam elég szórakoztató.Akkor vegyenek fel egy bohócot, én nem vagyok az.
Szerintem vagyunk páran introvertált nők, akik azért utálunk fodrászhoz, kozmetikushoz stb. járni, mert állandóan beszélgetni kell velük. Angliában már van, ahol van a fodrászatban ún. csendes szék, ha abba ülsz, nem akarnak beszélgetésre kányszeríteni, mert már rájöttek, hogy ilyenre is van igény. (Én megértem, hogy a szövegelős fodrászra is van igény, mert lehet olyan háztartásbeli, aki igényelné az emberi kapcsolatot és csak itt talál, de lehessen választani, hogy szövegelős vagy nem szövegelős fodrász kell.)
Irodában is ezt utáltam, elvárás volt az állandó pofázás akkor is, ha semmi mondanivalójuk nem volt.
Vannak olyan szakmák, amiket otthon, csendben is lehet végezni, én műfordító vagyok, egyik barátom programozó, egy másik barátom webdesigner, de egy masszőrnél se szeretnek annyit dumálni az emberek. Előbb-utóbb megtalálod a neked valót.
Amúgy múltkor egy másik pizzériában voltam próbanapon.A két régebbi ember, meg a futárok, ha bejöttek folyamatosan mondták a magukét.Általában aviccesnek tartott ökörségeiket, ami sokkal inkább volt fárasztó és kiábrándító, mintsem vicces és már zsongott a fejem.De ez még elviselhető lett volna, ha legalább addig befogták volna, amíg elintéztem az aktuális telefonhívást, mivel diszpécser lettem volna és ha a háttérben hangoskodnak és nyerítenek, akkor nem hallom
rendesen a telefonban a rendelést. Sajnos nem érték fel ésszel...
Szomorú, hogy mai 30-40 évesek is sokszor ennyire komolytalanok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!