Csendes, introvertált nőként fogadjam el, hogy gyári munkásként fogok megöregedni?
Érettségi után elvégeztem 2 okj-s szakmát, az egyik kereskedelem, a másik a szépségipar egyik területe. Akkor másfél évig kerestem bennük állást, néhány helyre behívtak próbanapra, de végül mindig elutasítottak. El kellett mennem gyárba dolgozni, 6 éven keresztül betanított munkás voltam. Hallva a mostani munkaerőhiányt, újra megpróbáltam kitörni innen, és jelentkeztem bolti eladónak sok helyre. A másik szakmából már annyit felejtettem, hogy azzal nem tudok próbálkozni. Itt ahol élek van álláslehetőség a kereskedelemben bőven. Sajnos fél évnyi próbálkozás után ugyanaz volt az eredmény, behívtak jópár helyre próbamunkázni, majd nem vettek fel. A legutóbbi főnökjelöltem volt olyan közvetlen, hogy megmondja, szerinte ez a munkakör nem való nekem, az zavarta a próbanapon, hogy csendes vagyok, halkan beszélek, ő olyan embert keres aki beszédes, bevonzza a vevőket, elcseveg velük ha arra van igényük. Sejtettem mindig hogy ez a probléma velem, a másik szakmámban is elvárás lett volna hogy a vendéggel beszélgetünk amíg dolgozunk rajta, de nekem soha nem ment a fesztelen csevegés, rosszul vagyok ha szerepelnem, cseverésznem kell. Úgy érzem ha csak nem születek újjá, soha nem lesz belőlem ilyen felszabadult természetű ember. Nézegetem a városban induló fizetős tanfolyamokat, hogy esetleg elvégezzek mégegy szakmát, de tanácstalan vagyok. Nem igazán látok olyat ami nőknek is való, nem kell emberekkel foglalkozni, és van is rá kereslet. Esetleg a szakács lehetne ilyen, hogy mindhárom kritériumnak megfelel, de én soha nem szerettem főzni itthon sem, nem tudom így a nulláról elég tehetséges tudnék e lenni benne, hogy majd munkát is kapjak?
Ti milyen szakmát ajánlanátok amit max 1 éven belül 8 órás munka mellett el tudok végezni?
Tanulj meg könyvelni!
Könyvelőként simán lehetsz csendes és introvertált.
Én is introvertált vagyok, és adminisztrációs területen dolgozok. Ehhez persze nem különösen végzettség kellett (az is), de fontosabb volt az ismeretség.
De voltam ügyfélszolgálatos is, ott kifejezetten előnyös volt, hogy jó hallgatóság voltam, nem vágtam bele az ügyfelek szavába.
Szóval a mostani munkahelyemen is jól megvagyok, amit munkaügyben egyeztetni kell, az úgyis megy, persze némi gyakorlat kellett hozzá, idővel meg valamelyest feloldódtam a kollégák irányába is, de azért még mindig nem beszélek lyukat senki hasába. :) És ez így van jól.
Csendes, introvertált nöként (gépész)mérnöki diplomám van és ezen a terüeleten dolgozom.
Igazán nem tudom, mi köze lenne ennek ahhoz, hogy mit érsz el az életben, sem a (tovább)tanulásban nem akadályoz, sem a munkában.
Ne add fel kérlek! Anyukám közel 50 évesen tört ki ebből és találta meg a hivatását.
Nézegesd mi érdekelne. Nem kell feltétlenül emberekkel foglalkoznod. Pl grafikus, fotós vagy bármilyen informatikával foglalkozó szakember simán lehetsz.
De akár ha érdekel mondjuk a kémia, akkor simán lehetsz laboràns is. Nem kell közvetlenül emberekkel foglalkozni, csak a kis laborban a mintàkkal. Persze lesznek munkatarsaid, de nem az emberekből élsz közvetlenül, nem kell beszedesnek lenni hozzá.
Gondolom #7-es, akkor lenézed a pincéreket, a fodràszokat, (ha nő vagy) a manikűrösödet, a kozmetikusodat stb.
Kérdező, szerintem is valami olyasmit végezz el, amit a többiek írtak, vagyis amit olyan "csendes magànyban" tudsz csinàlni.
Én ugye pont az ellentéted vagyok, nagyon nyitott az emberek felé.
Dolgoztam felszolgàlóként, recepciósként, s most 34 évesen, nőként a személy és vagyonőr tanfolyamot végeztem el, mert az érdekel.
Sok szerencsét! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!