Mit tegyek ha depresszióba estem, mert nem találok munkát és nem látok kiutat?
20éves lány vagyok. Májusban végeztem FOSZKon az egyetemen , amivel asszisztensi képesítést kaptam. Már tavasz óta önéletrajzok tömkelegét küldtem el mindenhová. A képzettségemhez azért nem kaptam állást, mert pályakezdő vagyok és nincs tapasztalatom. A többinél pedig vagy nem hívtak vissza, vagy elutasítottak, vagy férfit kerestek .
Az egyetemet alapszakon nem folytattam, mert nem vonz annyira a munkakör, amit eddig tanultam. Amit szívesen tanulnék , abból nem lehet megélni(lovász.)
Egy 2 éves esti suliba jelentkeztem , hogy legyen valami, ez a szakma érdekel is, de ezzel sem fogok tudni állást találni, mert túl sokan vagyunk így is a munkaerőpiacon.
Depresszióba estem. Az esti suli heti egy nap. Azzal telnek a napjaim, hogy állásokat nézegetek, főzök, mosok, takarítok, de az utóbbi időben ehhez sincs energiám. Haszontalannak érzem magam. Nem érdekelnek a barátaim, el is tavolodtam tőlük. A páromtól is kezdek nagyon elhidegülni, meg is jegyezte már nekem, sőt tesz megjegyzéseket is arra hogy dolgozhatnék már. (Ő próbál felviditani, de ha elmegy szintén egész nap csak fekszem és rossz kedvű vagyok)
Állásokra már nem is jelentkezek, mert úgy sem vesznek fel...és a kezdeti fellángolásból újra csalódás lenne.
A héten megyek a munkaügyibe , de lehet oda is feleslegesen ,mert csak rosszat hallottam róla.
Mit tehetnék hogy végre lássak kiutat ? Valaki van hasonló cipőben ? Nagyon el vagyok keseredve.
Neked legalább vannak barátaid, párod akikre számíthatsz. Nekem van munkám, fő állásom + egyszerűsített foglalkoztatottkénti mellékállásom is, de se barátaim, se barátnőm, ugyanúgy depressziós vagyok :(
24/F
***
Szeerintem Te se depressziós vagy, csak kimerült
***
Gyerekek, kérlek ne titulálja mindenki depressziósnak magát! Örüljetek, hogy nem vagytok azok! A legjobb barátnőm depressziós volt és nem kívánom senkinek se azt a fizikai és lelki poklot, amin átment.
A kimerültség kreálta keserűség vagy a lehangoltság a túl sok felszabadult és kihasználatlan idő miatt kialakult önmagunk létének értéktelenségét érezni nem egyenlő a depresszióval. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!