Minden munkahelyen tapasztalható ilyesmi?

Leírok egy konkrét esetet: Ismerek egy lányt (korát tekintve unokám lehetne), aki egyetemista, nagyon rátermett, ügyes. Az egyetem mellett munkára jelentkezett egy világszerte ismert cégnél. A cég beleegyezett. Kérdésemre a lány egyszer azt mondta, hogy nem igen bízzák őt meg semmi konkrét munkával, inkább csak unatkozik. Több éves kisebb-nagyobb vezetői tapasztalatomat felhasználva, azt tanácsoltam neki, hogy kérdezze meg egyik munkatársát, akinek vélhetően sok a munkája, hogy segíthet-e neki. Esetleg szóljon a főnökének, hogy adjon neki konkrét munkát. Nem tudom, melyiket választotta, de két éve (még mindig egyetemista) a cég állandó munkaviszonyt ajánlott fel neki, heti csökkentett óraszámmal (tanulni is kell, meg előadásokat látogatni az egyetemen...). Az ajánlatot elfogadta. Jelenleg egy csoportnak a főnöke a cégnél, egyetemistaként mérnöki fizetést kap. Megjegyzem, a lányt nem az ágyban nyújtott szolgálatai tették od, ahol van!

Nem dicsekedni akartam az ismerősömmel, csak választ adtam a kérdésedre. Lehet hogy számodra is járható út lesz a tanácsom. Szívből kívánom, hogy így legyen, ugyanis mindig nagy felkarolója voltam a fiataloknak, akik akartak és tudtak dolgozni.