Munkahelyeken miért ilyen bunkó mindenki, az emberek túlnyomó többsége, hogy miután bemutatkozol egyből azt kérdezi van- e férjed, gyereked,25 év munkaviszonyod?

Szerintem se számon akarnak kérni, csak meg akarnak ismerni. Erre közös téma a munka. Illetve családja valamilyen formában mindenkinek van. Vagy ha nincs, akkor is beszélgetés indító témának jó.

Az hogy nálad pont ezek a kényes témák az szívás. De szerintem nem kell magadra venni.

Nekem is ebből volt konfliktusom, amikor gyárban dolgoztam, hogy nem számoltam be a magánéletemről. És én kifejezetten rühellem azt a fajta beszélgetéskezdeményezést, amikor aktaszerűen kérdezgetni kezdenek a családi állapotomról, anyagi helyzetemről, meg ilyenek.

Ha én az első munkanapomon kijelentem, hogy nem kivánok baráti-haveri viszonyba kerülni, és szeretném, ha csak és kizárólag a munkával kapcsolatban szólnának hozzám, azt igazából nekik el kellene fogadniuk. Legalábbis egy normális társadalomban ennek így kellene működnie.

Külföldön dolgozva úgy tapasztalom, hogy jobban elfogadják az ilyesmit. Talán mert itt inkább a maguk dolgával szokás törődni.

teljesen egyetértek, én is utálom a kikérdezést. főleg, hogy nincs rendben a magánéletem, kinek mi köze hozzá.

én tudok beszélgetni másokkal, barátságos vagyok, anélkül, hogy a magánéletükben turkálnék. szerintem erre más is képes lenne, ha akarnák.