Olyan munkaerő felvétele és megtartása akivel régebben szóba se álltak volna? A munkaerőhiány miatt?

Az én munkahelyemen pontosan ilyen dolgok vannak, amiket leirtál.

Engem ettől a munkahelytől kirúgtak gyakorlatilag azért, mert jobban dolgoztam mint a többiek majd úgy adtál elő hogy "nem jó a hozzá állásod" :D csak azért, mert a főnök feszélyezve érezte magát mellettem mert többet tudok nála...de az alkoholisát megtartotta, majd engem is vissza vett.

A lényeg annyi, hogy Magyarországon már nem annyira lehet pótolni az embereket, és ha egy adott helyen megszoktak valakit akkor nem szivesen vállnak meg tőle.

Régen a kommunista rendszerben persze ezt még leszarták, mert több ember volt itt és nem volt annyira kényszer helyzet a külföldi munka mint mostanában, de mostmár a főnököknek is sokkal jobban kell mérlegelni mint akkor. Próbálják úgy előadni a dolgokat hogy "mindenki pótolható"

De ők is pontosan tudják, hogy ez teljesen igaz minden esetben.

ENnyi.25f

Te nem kérdezel, hanem szentenciát mondasz. Ha valaki nem az irányultságodnak ( vagy a kérdés irányultsága ) szerint válaszol, az le van nullázva. Ezt pedig egy sima kérdező nem tudja megtenni, csak valami bennfentes. Úgyhogy annyi a GYK függetlenségének.

Szép napot kívánok, akkor is ha nem tetszik a véleményem. Ja, és gondolom ezt törlöd, mert annál alább már nincsen.

Ez a tendencia szerintem sok helyen érezhető. Nálunk is.

Tíz éve válogatott a cég a jelentkezők között. Sima gyártósori munkára is "elvárta" az érettségit. Persze ez így nem volt leírva, de azért tudtuk. Magas színvonalon ment a termelés, egyre több a megrendelés, csak egyre kevesebb az ember.

Fizetést emelni persze nem akar. Úgyhogy lejjebb adta az igényeket. Sokkal lejjebb.

Az újfelvételes szájából elhangzott a "Dikk mánn, Rozi, hát itten még zuhanyzó is van" és állnak az öltözőben és tátott szájjal nézik, hogy az ide ugyan minek. Nem is jöttek másnap, biztos megijedtek, hogy kötelező zuhanyozni.

Mi meg hozzászoktunk, hogy semmit se hozunk, semmi sem marad szem előtt, mert lopnak mindent. És keressük az új munkahelyet, leginkább külföldön.

Volt, hogy egyszer leadtam egy ilyen helyre a jelentkezésemet e-mailben. Nem tudtam, hogy ilyen sz4rok a körülmények. A személyes interjún vissza is mondtam.

Utána hívtak telefonon, hogy nem-e gondoltam meg magam, majd pár nap múlva személyesen eljött hozzám a főnök (nem szólt hogy jönni fog, csak úgy beállított) hogy rábeszéljen a munkára. Még több pénzt is ajánlott.

Háát....érdekes volt.

Hogy mit szólok? Nem lepődöm meg.

Éveken át hallgattam a dörgedelmes szónoklatokat: "Ha nem tetszik, el lehet menni, százan, ezren vannak a helyedre, itt állnak a gyár kapujában, fele ennyiért is megcsinálják! Örülj, hogy eddig megtűrtünk!".

2008-2009 környékén ez még működött. Egyrészt megfélemlítésnek is jó volt, mert akinek elindult az egekbe a lakáshitel törlesztőrészlete, az inkább meg sem próbálta, tényleg van-e más a helyére, másrészt tényleg volt szabad munkaerő bőven. De már akkor is lehetett sejteni, hogy ez nem tart örökké.

Aztán Magyarország elkezdett jobban teljesíteni, megnyílt az EU munkaerő-piaca, Nyugat-Európában meg örültek az olcsó magyar kulinak. Aki nem akart odáig menni, az csak Nyugat-Magyarországra vándorolt. Aki pedig még odáig sem, az elment közmunkára: igaz, hogy a minimálbérnél is kevesebb, de családi pótlékkal már egész jó, no meg nem kell várni a 4-kor induló műszakos buszt, nem kell 8 órákat dolgozni, csak úgy nagyjából lébecol az ember.

Aki nem vak, az már 2010-2011 környékén tudta, hogy pár éven belül eljön az az állapot, mikor a Dunától keletre reménytelenül, attól nyugatra nagy erőkkel kell teperni az értelmes munkavállalóért. Akinek volt egy kis esze, az már akkor elkezdett rá készülni, a Döbrögi-féle vállalkozók és cégvezetők pedig most vakarják a fejüket, hogy mégis mi történhetett.