Ruhaüzleti alkalmazottak/eladók, mesélnétek nekem a munkátokról?

Kvaszar!!!

Bírtam 2 hónapot kereskedői végzettséggel, pályakezdőként..

Benyomtak 12 órába, egy jó régi összeszokott csapatba.. (Igaz interjún nem erről volt szó.) Amíg ők pletyóztak, addig velem csináltattak mindent - ruharendezés, percenként újrahajtogatás, méretberakás, visszatenni a vevők által a próbafülkébe hányt vissza se fordított ruhákat a helyükre, takarítani az üzletet, kibontani az árut, árakat ellenőrizni stb stb. Sokszor volt, hogy bár tudták hogy pályakezdőként vesznek fel, (és ugye a suliban tanultak köszönőviszonyban nincs a gyakorlattal) nem mondtak el semmit, csak odaküldtek hogy csináljam, magamra hagytak, megcsináltam de természetesen nem volt jó. Ezután mondta el hogy kellett volna és különben is mit képzelek hogy emiatt pluszmunkát adok a többieknek. Sokszor sírtam a bánásmód miatt is.

Folyamatosan szemétkedtek velem, megaláztak, lenéztek, ha ezt csináltam nem volt jó, ha azt csináltam megint nem volt jó. Soha egy kibszott dicséretet nem kaptam. De lecseszést mindig.

Minimálbért talán megkaptam. 12 óráért, volt hogy 1 héten 1 darab szabadnappal, gci kollégákkal, trehány és ostoba vevőkkel... Nemhogy az életemet megutáltam és komolyan gondolkodtam az öngyilkosságon, azóta nem vettem egy ruhadarabot sem (lányként:D) sem ott sem máshol, sőt, már boltba is csak akkor megyek ha nagyon muszáj, de az emberekre is máshogy nézek. Sokkal jobban utálom őket :D Szerencsére vége lett. De az volt eddigi életem legsötétebb, legdepressziósabb 2,5 hónapja.

Kasszázás: nem vészes, ne félj tőle. Nem olyan nehéz, mint amilyennek látszik. De nagyon ott kell lenni. Különböző kuponok, akciók, fizetőeszközök, cserék, reklamációk... Ahol én voltam ott még csupa felesleges szarság is volt, csakhogy még véletlenül se menjen gyorsan: blokkmásolások, minden vagy 5 példányban, irányítószám kunyerálás...

Ja és ahol én voltam egy rohadt szék nem volt a kasszában, egész nap álltam mögötte. Azért ez sem elhanyagolható szempont. Volt, aki hagyott borravalót, azt szigorúan adományozó perselybe kellett dobni, ha többlet volt lecsesztek, ha hiány volt lecsesztek.

Ünnepek, sulikezdés előtt a bolt másik végében áll a sor..

Persze szívesebben vesznek fel végzettséggel rendelkezőt, de sokan kasszáznak olyanok akiknek nincs. Ebből a szempontból érdemes megpróbálni.

Én soha a büdös életben nem akarok még egyszer multinak dolgozni, emberszámba nem vesznek, hazudnak, az életről is lehoznak. Undorító, ahogy az emberek mindent szétszórnak, otthagyják a fülkében, mint kutya a szarát, esküszöm, mintha valami utolsó helyről jött neveletlen parasztok lennének. Volt hogy egy odakent fikát kellett a tükörről lesikálnom. Csalódás volt az egész, pedig én is azt hittem hogy könnyű. Hát nem.

22 L

Nekem is hasonló tapasztalatom van. Beraktak egy jól összeszokott csapatba. Volt, hogy ők leültek a bolt előtti padra beszélgetni, cigizgetni óránként. Vagy épp a boltban beálltak egy helyre mind, és pletykáltak. A vevőkhöz nem szóltak, még csak nem is köszöntek nekik.

Ez előtt sose dolgoztam kereskedelemben, a kasszához én se értettem. Mindig ment a rinya, hogy miért nem megyek be a kasszába, nem igaz, hogy azt is nekik kell csinálni ( 1-2 cigi elszívás közt igen megterhelő lehetett). Mondtam, hogy megcsinálom, csak mutassák meg hogyan kell használni. Mi volt a válasz? Mély hallgatás és témaváltás.

Utána elmentem egy élelmiszer boltba, ott viszont normálisak voltak, meg is mutatták hogyan kell kasszázni. Nem volt nehéz, a bankkártyés fizetés menetét kellett 2x megkérdeznem, mert elfelejtettem...de amúgy ment minden.