Volt olyan munkahelyetek ahol nem éreztétek jól magatokat
és nem is igazán beszélgetettek a kollégáitokkal?
Figyelt kérdés
Sziasztok!Én nem igazán érzem jól magamat ahol most dolgozok..kollégákkal nem beszélgetek igazán úgy érzem mint ha valami külsős ember lennék! Főnökömmel se felhőtlen a viszony..én már azon vagyok hogy keressek egy új helyet ahol jobban is érzem magam és talán egy jó közösségbe kerülök mert itt minden csak egyre rosszabb! ti mit gondoltok erről?
Volt. Az irodám is a folyosó legvégén volt, külön mindenkitől. Az épület másik részében dolgoztam addig, a főnököm közölte, hogy oda ne menjek át (ebédszünetben sem, és akkor sem, ha valamit az aktuális munka kapcsán kell egyeztetni). Kollégák kvázi főnöknek tartották magukat, mindent a nyakamba zúdítottak. Részmunkaidő volt, de több mint 8 órákat volt bent. A próbaidő végén mondta a főnököm, hogy véglegesít, én pedig megköszöntem, és mondtam, hogy inkább ne.
Sok sikert a munkakereséséhez!
2017. szept. 3. 10:21
Hasznos számodra ez a válasz?
3/10 A kérdező kommentje:
1-es rendes természetű vagyok! nem vagyok bunkó! már az elején is voltak a főnökömmel nézet eltérések!és mióta fő állásba léptem látom hogy szivat!a munkaidőt is kitolta..elkéreckedni nem nagyon enged szóval az a tipikus bunkó..néha látszólag adja a jó fejt de nagyon ritka én szerintem..másokkal meg kávézgat van aki alig dolgozik szóval egy fajta unalom és rosszul lét kerülget mikor oda bemegyek! 2-es köszönöm szépen! remélem mihamarabb találok egy jobbat:)
2017. szept. 3. 10:29
4/10 anonim válasza:
Például a szocialista TSZ-ben. Úgy éreztem senki sem akar dolgozni, de a főnököt játsza még a 8 osztályt végzett segédmunkás is. Úgy voltam mint a Legényanya c. komédiában a traktoros Józsi. Vagyis jól értettem a műszaki dolgokhoz, ezért mi sem volt természetesebb hogy én dolgoztam, a többiek meg szó szerint értették a proletárhatalom fogalmát és uraságnak képzelték magukat. De a rendszerváltás után is volt hasonló munkahelyem. A beszélgetéssel egyik helyen sem volt gond, sőt hamar bizalmas kapcsolat szokott kialakulni. Illetve egyik helyen azért mégis éreztem egyfajta távolságtartást, ami azért volt mert annál a cégnél semmi sem ment szabályosan, és mivel egyik sem akart lebukni, úgy gondolták hogy minden téren szótlanok maradnak és senki sem került a másikkal túl bizalmas kapcsolatba. Viszont ahol arany életem volt, az a szülői gazdaság. Ott észre sem vettem hogy dolgozom, vagy azt sem ha sokat dolgozom, mert otthon voltam a sajátomban.
2017. szept. 3. 10:32
Hasznos számodra ez a válasz?
5/10 anonim válasza:
Hogyne. Egy multiban. Rendszert csinált valaki abból mikor dolgoztam, hogy a kihelyezett árura rágógumit ragasztott, egyedül, normális társ, betanítós nélkül sz o p t am, volt olyan tajparaszt aki vette a bátorságot és úgy beszélt, úgy szólt hozzám mintha a csillag börtönből szabadultam volna és a többi. Az első perctől fogva nem volt kedvem kommunikálni nagyon senkivel. Nem is voltam ott sokáig, említést sem érdemel.
2017. szept. 3. 10:38
Hasznos számodra ez a válasz?
6/10 anonim válasza:
Szinte minden munkahelyem ilyen volt, a jelenlegi is. :( Sajnos nagyon nincs szerencsém, mindig kifogom hogy a munkahelyeken olyan csoportba kerülök, ahol egymás ellen áskálódó kígyók dolgoznak. Vannak persze normális emberek is a cégnél, csak ők nem a közvetlen munkatársaim, így legfeljebb a 10 perces szünetbe ha látom őket, sokszor még akkor sem. A belülről rothadó csőcselékkel meg 8 órában össze vagyok zárva. :/ Próbáltam már átkérni magam másik munkaterületre, mert már tényleg nem bírom idegekkel a jelenlegit, de nem sikerült még váltani, pedig évek teltek már el. :(
2017. szept. 3. 10:43
Hasznos számodra ez a válasz?
7/10 anonim válasza:
Volt, az egyiken csak a közvetlen kollégákkal és a főnökkel volt gond, a másik helyen alapból utáltak- elsőn felmondtam, másodikon nekem mondtak fel próbaidő végén, persze addig 3 ember munkáját sózták rám 0 segítséggel és rengeteg túlórával
Azóta megtanultam, hogy akkor is megyek kávézni vigyorogva, ha utálom az illetőt, bár a mostani helyemen normális alapból a társaság jó része.
2017. szept. 3. 11:43
Hasznos számodra ez a válasz?
8/10 anonim válasza:
Igen, volt ilyen. A főnöknőm egyszer full leírta magát, így sokáig csak e-mailben tárgyaltam vele. Volt egy csapat, akik ennek a klientúrája volt: 1 ember kivételével nem nagyon beszéltem velük, csak ha kellett szakmait. Itt a dodzsemezés volt a menő (értsd: a másik kiiktatása a munkahelyéről).
Az én "csapatom" az aljanép volt: minket nem fogadott el a főnöknő, csak a majomszeretet ment részéről. Ebben a csapatban is ment a dodzsemezés. Szóval egy egészen dilis közösség volt ez.
Jobb volt elmenni onnan, kívülről jobban látni az alapproblémát benne.
2017. szept. 3. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
9/10 anonim válasza:
Igen, mostani pont ilyen. Igaz, csak alkalmi, de sztem jövő héten elköszönünk egymástól alig pár nap után.
Szóval diplomásként 60 kg-osan elvállaltam rakodó/sofőrkísérői állást. A sofőr, akivel lennem kell, iszonyúan primitív ember: köpköd, káromkodik, ok nélkül hajt, mint az állat, mikor rengeteg idő van.
Egyszer másik egy fiatalabb sráccal voltam, mert csere volt, akkor minden rendben volt.
"ti mit gondoltok erről?"
ha van lehetőség jobb munkára, akkor válts. De! Magyarországon szinten mindenhol többségben vannak a rosszindulatú prolik.
2017. szept. 3. 15:25
Hasznos számodra ez a válasz?
10/10 anonim válasza:
Igen, a mostani ilyen. Semmilyen közös témám nincs a többiekkel. Őket a fészbúk érdekli, a körömlakkok, és az aktuális celebek viselt dolgai, és egymás magánéleti dolgait pletykálják ki gyomorforgató mélységekben. Sekélyesek és ostobák, állandóan beszélniük kell akkor is, ha nincsen semmi mondanivalójuk.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: