Kisgyerekesek! Valóban én vagyok a rossz? Futamodjak meg vagy mit tegyek?

Felvettek egy nagyon jónak tűnő munkahelyre. Bevallom, életem első munkahelye. Örültem, kezdetben támogattak is az itthoniak. Ketten vagyunk, heti 3-4 napot dolgozunk. Vagyis csak dolgoznék. A munkatársam az első hónapban kecsegtetően írta a beosztást. Már a múlt hónapban sokkal többet dolgoztam én mint ő, egyben is darabokban is hétvégente is. Nem szóltam. Viszont a beosztást 2 hóra előre megírja, ha valamit előre tudok szólok. Nos ebből sajnos az van, hogy sűrűn kell cserélni. Mindig elöre szólok legalább dgy héttel, 3 hónap alatt olyan nem volt h napokkal előtte szóltam volna. A munkanapok számát sem bántom. Kínosnak érzem a folytonos variát de nem tudok ellene mit tenni. A válasz mindig az volt, hogy nyugodtan szóljak semmi gond stb. Egészen máig. A beosztást nézve elgondolkodtam, hogy a havi 2 hvége helyett augusztusban 1 egész hvégém szabad illetve egy vasárnap. Ismét szóltam nem e lehetne hogy hamarabb kezdjek nyaralás után, így legalább 2 egész hvégém lehetne nekem is. Erre olyan választ kaptam amire nem számítottam, kibújt a szög a zsákból. Megkaptam hogy mindig variálok, cserélgetek, ő nem tud tervezni. Mint írtam előre szólok mindig, a nyaralást pedig ő nem tudta előre én pedig még akkor amikor fel sem vettek foglaltam. Mindenfélének el lettem hordva. Megvédtem magam, elmondtam neki h nem tehetek róla hogy nem tudom az életem 2 hónappal előre és igyekszem tekintettel lenni. Öszinték voltunk eddig egymással, megosztottam vele azt is h nehézkesen oldom meg a gyerekeim felügyeletét de emiatt ki még nem maradtam sosem. Nem tettem szemrehányást h a hvége az nekem is hvége lenne. Próbáltam már úgy h írjuk együtt a beosztást de beki sürgös dolga akadt amikor bementem. Mit kezdjek ezzel? Volt egy gyanúm már hogy nem minden arany ami fénylik de őszintén erre nem gondoltam. Ti mit tennétek? A 3hó próbaidő most telik le.