Nektek volt már nagyon rossz diákmunkátok/munkátok?

Műanyaggyárban voltam. Egy nagyon leterhelt csajszi volt a főnök. Nem volt ideje ismertetni semmit sem a munkával kapcsolatban, és a motiválás kimerült nála a lecseszésben, utólag kellett rohangálni mindenért. Van az a pénz, amiért ezt elviselem, de itt minimálbérről volt szó. Hát akkor keressetek valaki mást, gondoltam... szerencsére csak egyetlen napot vállaltam 😃

De igazándiból inkább jó tapasztalataim vannak a diákmunkákkal kapcsolatban. Az ilyen robotmunkák nem nekem valóak, ez tény, úgyhogy nem szabad elvállalni őket. Minimálbéres munkát nem vállalok el soha többet, mert a szarevésről azólnak mind :/

Volt, kettő is. Nyilván ezeknél vannak rosszabbak is, de azért rosszul éltem őket meg. Annyira nem voltak rosszak, hogy abbahagyjam őket, mert a pénz vagy a gyakorlat kellett.

1. Plázás ékszeres-kendős standnál eladó

Ami rossz volt:

- mivel nem elkülönített üzlet volt, mindenki azt hitte, hogy információs pult vagyunk, ráadásul sokan nagyon parasztok voltak... köszönés, megköszönés sehol, "Hóvanavécééééé?"

- plusz előbbibél kifolyólag rengetegszer jöttek oda alkesz csöves papik meg fura arab alakok "ismerkedni", letojva azt, hogy épp dolgozom, de a pultot meg nem hagyhattam el...

- a főnök egy alkoholista életművész volt, aki nem nagyon akart időben fizetni, ha nem szólok neki... piaszagúan jött be leltározni, nem tudott számolni, folyton rajtam kerestek őt a hitelezői meg a főbérlője, akinek nem fizetett... és lóg egy havi fizummal még, amit valszeg sosem látok viszont

- egyszer egy cigány nő átvert pénzzel

2. Otthoni számítógépes munka

Ami nem tetszett:

- rossz fizu a befektetett munkáért cserébe

- ilyen '20-as évei elején járó nyikhaj közvetlen főnök, aki úgy beszélt velünk, dolgozókkal, mintha a fenekéből rángatott volna ki... káromkodás, megalázó gúnynevek egy-két apró hiba miatt

3. Kulturális ügynökség

Ami nem tetszett:

- be lett ígérve fizetés az első gyakornoki negyedévre, amit ledolgoztam, aztán nem lett belőle semmi

- a főnök gyógyszert szedett, ami hatott az agyműködésére, és emiatt nem azt mondta, amit gondolt, aztán amikor mást csináltunk, akkor hát elég undorító hangnemben vont minket kérdőre (képzeljünk el egy 60as nőt, amint egy kamionsofőrt megszégyenítően káromkodik és dilettánsoz, hülyéz mindenkit)

- kivételezett a fiúkkal, és hát az is elég kellemetlen volt, ahogy nyíltan csorgatta a nyálát a nála 30-40 évvel fiatalabb férfiakra (még ha egy igényes, csinos nő lett volna... de nem az... Szomszédok Etus 100szor lepukkantabb verzióban)... férjezett nőként... gusztustalan

- megbeszélt munkaidőn túl bent tartott embereket dolgozni... volt, hogy éjfélkor mentem haza

- mindenkitől 100%-os munkát várt el, de a saját munkáját nem csinálta tisztességesen (nem ment el meetingekre, nem ment fel Skype-meetingre megbeszélt időben, mert bealudt, nem tudta kiejteni az üzletfeleinek a nevét, házigazdai funkciókban alap illemszabály-dolgokat nem tett meg - nem köszönt el a vendégektől stb.)

- üvöltött, ordított minden baromság miatt

- ő nem tudott angolul, én igen, erre kioktatott, hogy hogy kell mit írni, mondani angolul (a szakkifejezéseknél megértettem, de olyan dolgokban ordított velem, hogy a reply-t azt szerinte ripléjnek kell ejteni)

- toborzásnál olyan baromságokat csinált, hogy én fogtam a fejem... nagyon nem volt profi, ismeretlenül is ilyen aranyásó ribizlinek, olyan unatkozó szépasszonynak mondta a jelentkezőket, nem kérdezett rá rendesen a munkatapasztalatokra... mert "hát én azt hittem, hogy olyan marketingesi munkája volt, ahol ezt meg azt már csinálta"

Egyszer egy gyárban dolgoztam nyáron, kb 2 hétig.

Az én műszakomban rajtam kívül csak 1 diák munkás volt még. Őt le se sz4rták, hogy mit csinál.

Csak megadott időközönként lehetett volna szünetre menni, de ő fél óránként elment. Volt, hogy egy órára eltűnt. Elment kajálni, megnézte mit csinálnak a többi helyen, beszélgetett, telefonozott, stb.

Én egyszer, szünetben mentem volna vissza az öltözőbe inni (meleg volt, nem fedett helyen dolgoztam, szomjas voltam) és már rám szóltak hogy mégis hova megyek.

Negyed annyit se csinált mint én, ugyanannyi fizut kapott és nem szívatták.

Címereztem kb 5 éve 16 évesen.

Nyáron a melegben hosszú ujjú ruhában mert vágott a kukorica...tele volt minden darázzsal, sár volt, por volt, 40 fok.

Ha esett, akkor is csinálni kellett. Napi 14-15 óra.

A szállásunk egy tanya melléképületében volt, ázott, csupasz téglafal, 4 ember egy helységben emeletes ágyon, közte annyi hely, hogy fel tudj mászni az ágyra.

A fürdés olyan volt, hogy négy vasoszlopot körbetekertek fekete fóliával, és belül lehetett "zuhanyozni", slaggal hármasával. Melegvíz 1 bojlernyi volt vagy 60 emberre...

Volt ebéd, amit levontak a fizunkból. Kb a legótvarabb májkrém meg virsli kenyérrel, ilyenek.

A harmadik napon hazamentem. Bár 3 napra kerestem 27 ezer forintot,de soha többet nem mentem vissza.