Mit éreztek a munkahelyeteken? Szeretitek?

Többnyire halálra unom magam. A munkatársak rendesek, a legtöbbet már gyerekkorom óta ismerem. Mindeki jóban van a másikkal, nincsennek viták vagy kiközösítések. Mondhatni egy nagy család vagyunk. Egy 28nm irodában vagyok egyedül, plusz tartozik egy pihenő rész (eredetileg irattárnak szánták) is ami egy kiskonyhábol, ágybol és egy külön fürdőből ál. Munka után mindig lezuhanyzom, de van amikor előtte is. Kaját általában ott főzök. Ma csak egy egyszerű gyümölcslevest. Magát a munkát nem szeretem, mert egész nap a gép előtt ülök vagy a papírokat rendezgetem. De mióta nem stresszelek rá a határidőkre jól érzem magam. Egész nap csak alszom. Vagyis 10 óra után amikor a főnökség már nincs az épületben. Addig meg netezek, híreket olvasok vagy itt vagyok.

Ennek ellenére váltani szeretnék, de nagyon úgynéz ki, hogy itt nem rúgnak ki pedig már hónapok óta nem dolgozom, csak pihenni járok be. Így majd fel kell mondanom, de előtte még leteszem a nyelvvizsgát, mert a cég fizeti.

Mostanában fárasztó, de megnyugtató, hogy van miből fizetni a megélhetésemet és jut megtakarításra is, szóval egyelőre ülök a fenekemen, majd ha úgy érzem, van esély jobbat találnom, elkezdek keresni mást, addig jó. Napi kb. 2 órát utazok tömegközlekedéssel (1 óra oda, 1 óra haza) + pár km gyaloglás. Igazából ez sem rossz abból a szempontból, hogy milyen a munka, a kollégákkal jóban vagyok (van, akivel munkán kívül is beszélgetünk, van, akivel csak a munkára szorítkozik a haverság), a főnökség támogatja a fejlődésemet is azzal, hogy online továbbképzésre befizet, és ebből egy fillért nem kell állnom, csak megtanulni és alkalmazni a munkában, az ebédet a cég állja bizonyos összegig, leszerződtek egy étkezdével és onnan rendelünk, szóval vannak előnyök, csak más szempontból meg vannak olyan hátrányai, amiket nem szeretnék hosszú távon fenntartani, max. 1-2 év, de ha esetleg később lesz párkapcsolatom, és gyereket terveznék, ott már gondban lennék ezzel a munkával, ha lebetegednék vagy bármi okból hosszabb táppénzre kerülni, akkor is lennének problémáim. Szeretnék jobban keresni tisztán, de egyelőre az a cél, hogy minél több olyan munkahelyet tudjak felmutatni, ahol hosszabb időt töltöttem, mert pályakezdőként engem dobáltak a cégek pár havonta, és az nem mutat jól, és félreértelmezik a HR-esek, hogy akkoriban csak rövid projektekre alkalmaztak.

Összegezve, most jól érzem itt magam, de nem tekintem végállomásnak, viszont remek lehetőség a későbbi továbblépésem szempontjából.

Speciális helyzetben vagyok, családi kisvállalkozás. Édesanyám a főnököm, és egy kollégám van, ugyanolyan beosztásban, mint én. Utóbbival nagyon jó a viszonyom. Bár nyugdíjkorhatár feletti az öreg, eléggé kiégett már, kicsit nehezen megy neki a munka, de jó fej. Vele munkán kívül nem szoktam találkozni, de teljesen más korosztály is vagyunk, és 50km-ről jár be, ha munka van. Munkahelyen, ha van idő, beszélgetünk közös témákról, mint foci, vagy pszichológia (pszichológusok vagyunk mindketten). A főnökasszonnyal nyilván jóban vagyok =)

Oda-visszaút: 5 perc kb. kocsival az iroda.

Ebéd? Hazajárok enni. Ott elférek azért, és a kaja is fincsi. :D

Szeretem, amit csinálok, bár néha kicsit fárasztó (szellemileg). 10 óra munka után már várom a végét, de bennem van, hogy a napi feladatokat megcsinálom, mert nem akarom másnapra hagyni. Megtehetném, de így szoktam meg. Van "favágó" része is, az annyira nem jó, de amikor gondolkodni kell, azt szeretem. Illetve általánosságban kicsit egysíkú (jelenleg a cég profilját egy tevékenység fedi le), lehetne más is, de azért nem panaszkodom - közben képzem magam, hogy később "másra is jó legyek" :)

Én mozdonyvezető vagyok, így picit más a helyzet mint egy klasszikus munkahelyen. kollégákkal jó viszonyban vagyunk, bár alapvetően ezen az is sokat segíthet, hogy igazából viszonylag keveset találkozunk, de amúgy szerintem akkor sem volna gond ha nem így lenne.

Enni alapvetően akkor szokás mikor valahol hosszabb tartózkodás van, de egy szendvicset akár menet közben is minden gond nélkül el lehet fogyasztani.

Bejárás meg olyan dolog, hogy nekem 25km ide az állomás ahol szolgálatot kezdem, viszont vonattal ingyen utazok, így igazából azzal sincs gond, szűk fél óra az út.

Munkatársak:közvetlen kollégám nincs, emiatt néha kicsit unalmas egyedül ülni az irodában, de többnyire jól elvagyok, meg persze jönnek hozzám mindenféle dolog miatt a többiek. Amúgy nagyon bizalmas viszonyban nem vagyok senkivel, szinte mindenkivel jó a kapcsolat, de csak a munkahelyre korlátozódik, és általános dolgokról beszélünk.

Ebéd:kimondott ebédidőm nincs, többnyire ott eszem, van jól felszerelt konyha. Kaját otthonról viszem.

Odaút:15 perc normál tempójú séta, szóval közel van. Ha sietek, max. 10 perc.

Érzések:szeretem a munkám, nem szenvedek mikor menni kell. De persze haza jönni szuper, szóval azt hiszem, egészségesen viszonyulok hozzá :).

Odaút: 25-30 perc busszal.

Munkatársak: általában rendesek, csak ami szar, hogy nem lehet hülyülni, mert a kollégáim nagy része 45-50 körül van. Elbeszélgetek velük persze, de üás, mint egy korombelivel.

Ebédelni az asztalomom szoktam, itt a konyhában egy mini asztal van, mellé két szék. Kaját nem fizetnek, vagy ilyesmi,ebédlő nincs.

Szeretem a munkám, találkozom mindig érdekes esetekkel, csak elég stresszes. Nagyon felelősségteljes, oda kell figyelni, de közben nekem picit unalmas, monoton is. Legfőbb negatívum, hogy nem fizetnek meg, ezért néha az életkedvem is elmegy mindentől.

26n, bíróság