Ti szeretitek vagy utáljátok ha egy kolléga odamegy hozzátok, amikor cigiztek vagy (ha nem dohányoztok) csak simán szünetet vesztek ki?

Én ha lemegyek cigizni és látom, hogy lent van egy ismerős, udvariasan köszönök neki és továbbmegyek; abból kiindulva, hogy én utálom, ha valaki odajön hozzám, amikor cigizek.

Viszont a többi kollégám nem így van ezzel és már ott tartok, hogy van egy bokros rész, oda bújok el, amikor dohányzom (sétálgatni nem lehet, mert egy zárt kicsi udvar, ha mászkálni szeretnék, akkor ki kéne menni az épületből, de ott nincs csend az autók miatt).

Napi 8 órát vagyok bent, a munka nagyon le tudja szívni az energiámat (plusz a kollégák állandó csevegései) és olyankor jól esik egy cigi erejéig csöndben üldögélni ás meg tudnék őrülni, amikor megjelenik mellettem valaki és próbál beszélgetni, kérdezget mint egy vallatáson vagy ő maga kap szájmenést - főképp amikor csak 10 percre nem akarok a munkára gondolni és megállás nélkül a munkáról beszél.

Érdekelne, hogy Ti hogy vagytok ezzel? Mehet bármikor kolléga vagy Nektek is megvannak a kis 10 perces félrevonulásaitok?