Téged motivál a főnököd?

A főnököm eléggé lesz*rom típus. Ha valami jól megy, akkor az jól megy. Ez az alap, elvárás. Nagyon ritka, hogy elhagyja egy elismerő félmondat a száját.

Ha valami nem megy jól, akkor viszont nem megy jól, egyből megy a mutogatás. Ezt szerencsére egyre jobban eltanulom tőle, vagyis minden oldalról képes vagyok már magamat úgy bebiztosítani, hogy ne tudjon engem elővenni a saját hülyesége miatt. Igen, valamilyen szinten háború ez így, de nem vagyok hajlandó mindenért tartani a hátamat. Mérnök vagyok, ha kilépek az ajtón, szinte azonnal találok másik állást, nem fogom félelemben élni az életem nagy részét a munkahelyemen.

Összességében azt gondolom a mai világban nagyon nehéz motiválni a dolgozókat (pénzen kívül bármi mással). Mivel nekem jól esne olykor egy köszönöm, vagy egy vállveregetés, ezért az én közvetlen beosztottjaim ezt megkapják. Főleg ha igazán olyan feladaton vagyunk túl, ami nem mindennapi és ehhez képest, gyorsan, hatékonyan végeztük el.

Szerintem fontos lenne a munkáltatók részéről az alábbi szavak tükör előtti gyakorlása: Kérlek, légy szíves, köszönöm, jól csináltad...

Már ez is sokat számítana. ÉRTÉKELÉS! Pozitív és negatív visszacsatolások egyaránt.

Egyébként pedig jórészt saját magamat motiválom. Mindennap más, új kihívások, új feladatok. Elhatározom, véghezviszem és jó érzéssel tölt el, amikor rányomom a pecsétet egy ügy végére és átadom az adminisztrátornak feldolgozásra. Mini büszkeség, egy icicpici plusz, ami feldobja a napomat.

Ha pl. a főnököm délben azt mondja, hogy "ezt ma már úgysem fejezzük be, hagyjuk" és tudom, hogy brutális anyagi költségei és emberi igényei lennének, ha így lenne, akkor inkább a kezembe veszem a gyeplőt, kidolgozom a tervet, újraosztom a feladatokat, rangsorolunk, hideg üdítőt viszek a 30 fokban az emberimnek és "rugdosom őket", hogy haladjunk. Egy ilyen után igenis jól esik 5 órakor nyugtázni, hogy MEGCSINÁLTUK!!! Engem ezek motiválnak és ez ad lendületet a csapatnak is, tehát részemről ilyenkor alap, hogyha ember feletti módon küzdünk egymásért, akkor másnap viszek be a céghez valami rágcsát és úgy teszem le a közös asztalra az étkezőben, hogy elismerem és megköszönöm az embereim előző napi munkáját.