Nálatok mennyire gyakori az ölelés munkahelyen kollégák vagy főnök-kolléga között? Ölelt már meg valaha kollégátok vagy főnökötök?

Engem ölelt már meg szinte minden kollegám.. Főnök kétszer, a születésnapomon, illetve amikor megkaptam a végleges szerződést. Kollegáimmal is szoktam, amikor nyaralásból visszajövünk, vagy ünnepekkor.

Mondjuk mi csak 9-en vagyunk, érzelmileg nagyon komoly munkát végzünk (megkínzott, nehéz sorsú gyerekekkel foglalkozunk).

Nem hiszem, hogy egy ölelés annyira nagy dolog lenne..

A közvetlen főnökömet (férfi) nem ölelgetem, rosszul is lennék... Valahogy jól esik megtartani a két lépés távolságot.

A közvetlen kollégákat előfordul, nincs benne semmi fura. Jól érezzük magunkat egymás társaságában és ugyan nem járunk össze munkán kívül, de több időt töltök velük, mint a barátaimmal. Ha valamelyikünknek egy ölelésre van szüksége, miért ne adhatnánk meg egymásnak?

Egy normális munkahely nem robotokból áll. Igenis érző lények, nők vagyunk, akiknek vannak jobb és rosszabb napjai. Jó érzés, hogy táplálkozhatunk egymásból, hiszen támogatjuk a másikat, ott vagyunk egymásnak.

Az ügyvezető igazgatónk (szintén nő) egyetlen egyszer ölelt meg. Autó balesetem volt, ráadásul munkaidőben, céges autóval. Fiatal vagyok, iszonyat nehezen dolgoztam fel a dolgot, pedig ép bőrrel megúsztam. Komoly figyelmeztetés volt ez az életben és hatalmas mázli, hogy egy totál károsra tört autóból apróbb sérülésekkel szálltam csupán ki saját lábon. A balesetem másnapján bementem dolgozni, de csak azért, hogy ne legyek egyedül. Harmadnap összeszedtem magam és bementem az ügyvezetőnkhöz, mert tudtam, hogy aggódik és amúgy is illik (féltem, hogy ki kell fizetnem a kárt, mit fog szólni, stb.). Legnagyobb meglepetésemre le sem ültetett, mint általában. Rögtön felpattant, odalépett hozzám, megkérdezte hogy vagyok és mi történt. Újra és újra könnybe lábadt a szemem ahogy meséltem, úgyhogy csak jó szorosan átölelt, majd a szemembe nézett, fogta a kezemet és azt mondta, hogy "egy erős nő vagy és túl fogsz lépni rajta, fel a fejjel". Kértem egy hét "rendkívüli szabit" ott és akkor, hogy egy kicsit összekapargassam a lelkivilágomat otthon és az élet megy tovább.

Fura volt? Az... de nagyon nagyon nagyon jól esett! Jól esik egyáltalán csak tudni, hogy emberszámba vesznek a munkahelyemen.