Melyiket értékelitek többre magától tanul az ember a munkahelyen vagy betanítják?

Amire éppen szükség van.

Van, amikor jobb betanítani, mert magától talán nem is úgy fogja csinálni, ahogy kéne, rosszul tanulja meg, rosszul rögzül neki.

De persze vannak olyan feladatok, amiknél elvárható az önállóság.

Igen magasak a cégek elvárásai diplomások esetében.

Ezeken felül a felvetteknek, még tanítanak is dolgokat.

Mindez minimalizálható lenne, ha a cégek, még a mostaninál is erősebb kapcsolatban lennének az egyetemekkel.

Szerintem még mindig sok helyen túlképzés van, ill. hol erre, hol arra van nagyobb igény, amit az egyetemek képtelenek követni.

Én örülnék neki, ha betanítanának, mert az azt jelentené, felvettek és legalább próbaidőn, de van állásom!

A betanítás általában valamennyire szükséges lenne, mert hatékonyabban adja át az infót. Nekem nem volt ilyen, szar is volt. Amellett szükség van önállóságra is, a betanítás nem egy passzív egyirányú dolog, úgy nem lehet semmit normálisan megtanulni. Figyelni kell, törekedni hogy az ember megértse mit miért, ha úgy van kérdezni, kezdeményezni stb.

Szóval szerintem a kettő két külön dolog, önállóságot mindenhol értékelik valamennyire, hogy mennyire fontos az munkahelyfüggő (pl szalagmunkánál nyilván fontos hogy utasításoknak megfelelően pontosan dolgozzon az ember). A betanítás meg arra kell, hogy minél rövidebb idő alatt, minél pontosabban és egyformábban legyenek átadva az alapok.

Biztosan betanítanak majd, mert pl. gumiipari keverék fejlesztőt, így külön sehol sem képeznek. Minőségellenőrt, minőségbiztosítót sem képeznek külön. Eleve általában az alkalmazott technológia, már speciális, sokszor nem éppen az egyetemi tankönyvi eset.

Magától nem hiszem, hogy hagyják tanulni..., nyilván sok mindent így is megtanul, de a technológia működtetéséhez szükséges, iskolában nem megszerezhető (mert lehet titkos is, ipari titok) tudást kénytelenek átadni.

Másik eset, amit látok, hogy a nagy cégek egymás tapasztalt munkaerejére pályáznak...

Minimális befektetés, maximális profit!

De pl. akik szoftvereket használnak, vagy fejlesztenek.

Az egyetemeken nagyon sok szoftver nem elérhető, ugyanígy lehet a fejlesztőkörnyezetekkel is (ehhez az utóbbihoz nem értek), ezek a szoftverek sokba kerülnek, nagyrészt ott helyben, a cégnek be kell tanítania rá az alapképzettségű embereket.

Vagy pedig ingyenes GNU licences cuccokat használ a cég, amivel nem biztos, hogy túl hatékonyak lesznek. Ez az otthon, magukat képző szegény állampolgárok kenyere...

Jah, ha nincs melód, legális Windowsra sem telik...

Hig-tech cégek költöznek a kunyhólakó beduinok szomszédságába, reggel beül a kunyhólakó a buszba, kiszáll a cég előtt, átöltözik és csúcstechnológián dolgozik, délután vissza busszal a kunyhóba.

Az első fizetéséből vesz egy jobb kunyhót és ott töpreng, hol tudná otthon is használni a gyárban tanultakat...

Aztán Magyarországon ebből lesz a sok "csoda", pl. háztáji kocsi, házi készítésű szélerőmű, házi gyártású napkollektor, otthon összedobott fűnyíró, régi laptopból készített digitális képkeret, spéci udvari világítás, automata locsolóberendezés, lézer gravírozott dugóhúzó, horganyzott gyertyatartó, préselt fali réz dísztál, karám a lovaknak olaj fúrószálcsőből, cirkula pad, csőhajlító, betonkeverő, automata gázégő, hőszivattyú, stb...

Kérdés mi fér ki a gyárkapun?