Mi a véleményed azokról az emberekről, akik gyárban dolgoznak betanított munkásként?
Jelenleg én is gyárban dolgozom, egyszerű munkásként (20 éves vagyok).
Utálom mint a szart, de egyenlőre ez van, amíg meg nem szerzem a szakmám.
Viszont az ott dolgozó emberek már több évet, sőt évtizedet ott dolgoznak, mindennap ugyanazt a munkát végezve. Egy ilyen ember szerintetek élete végén elmondhatja majd magáról, hogy ő igazán élt, és büszke az életére? Egyáltalán az ilyen ember boldog ember, aki ilyen helyen dolgozik? Mert én úgy veszem észre, hogy nagyon nem.
És mindig úgy megy be dolgozni, hogy menne már haza, és rettentően utálja az egészet, sőt hányingere van az egésztől. Ez a cégnél dolgozó szinte minden betanított munkásáról elmondható. Aki kicsit magasabb beosztásban van (pl. csoportvezető vagy gépkarbantartó) az már egy kicsit jobban szereti, és talán a hivatásának is érzi, de még mindig szívesebben lenne otthon.
Úgyhogy én nem igazán tudom megérteni azokat az embereket, hogy hogyan képesek több éven keresztül ilyen munkát végezni. Ez nem karrier. Ez nem élet. Ez egy semmi, egy vicc! Nem is beszélve a légkörről és az undorító idióta emberekről, és az állandó értelmetlen és teljesen jogtalan csesztetésről, amik ilyen helyen vannak. Ráadásul a műszakbeosztás is iszonyat, 6 napokat mennek, szinte nincsenek is otthon, 3 műszak stb...
Sokan persze azzal magyarázzák, hogy a gyereküket kell eltartaniuk és felnevelniük, ezért nincs idejük normális szakmát kitanulniuk, és karriert építeni , mert nincs ideje munka mellet, vagy egyszerűen a meglévő szakmájában nem tud elhelyezkedni. Viszont azt elfelejtik, hogyha a gyerek is azt látja, hogy a szülő megalkuszik, a gyerek is hasonló sorsra fog jutni, hiszen azokat a viselkedésmintákat tanulja el a szülőktől.
Úgyhogy nekem az a véleményem, hogy ilyen munkát végezni csak addig lehet és addig jó, amíg az ember meg nem találja a hivatását, majd küzd és küzd ezerrel, hogy sikereket érjen el azon a pályán, amit kiválasztott magának.
Nektek mi a véleményetek?
"utálják a munkájukat, és mégis csinálják, nem változtatnak, pedig lenne lehetőségük"
Ezt honnan tudod? Nem látsz bele egy embernek sem az agyába. Van akinek azért nincs lehetősége, mert jobbat nem találna, van akinek elég iskolája nincs, van aki családos és gyerek és hitel mellett nem mer váltani. Aki egyedülálló és fiatal, mint te is kérdező úgy nyilván még vannak tervek, lehetőségek.
Van aki azért nem változtat, mert...
...bátortalan
...mert szereti amit csinál
...mert a családi és anyagi helyzete nem engedi
...mert nem talál mást a végzettségével
Mert csak egy dolog ám, ha valakinek diplomája van, semmire nem garancia már az sem.
Betanított munkásként gyárban dolgoznak.
Ez egy elég kretén kérdés.
32 éves nő vagyok. Magyarországon 10 évig kozmetikusként dolgoztam. Jelenleg egy csokigyárban dolgozom No.-ban. Óriási váltás volt ez az életemben. Sajnos a pénz nagyúr, muszáj volt bevállalnom ezt a munkát. A nyelvtudásom még kevés ahhoz, hogy jobb munkát végezzek ill.a szakmámban dolgozzam.
Magyarországi gyári élettről nem tudok véleményt alkotni, de itt No.-ban egy egyszerű munkás jó színvonalon tud élni (nem ócska autók állnak a parkolóban) de itt is
egyszerűek és sok esetben butácska emberek dolgoznak, akik életuntak, lusták. Kész szerencse, hogy nem értek mindent.
A gyári munka előnyei: kiszámítható munkarend, fix, pontosan érkező fizetés, nincs túlóra, ha mégis, nem puszira megy, szabad hétvégék,a szabadságok nagyobb részével rendelkezhetsz, céges rendezvények, bejelentett, törvényes rendezett munkavállalás, karácsonyi pénz, ingyenes munkaruha biztosítása, kevés felelőség, műszak után letojhatod mi volt aznap a gyárban, a szabadidődben élhetsz a hobbidnak.
Hátránya: 3 műszak felborítja a bioritmusod, zéró, önálló munkavégzés, monoton, a szalag gyorsasságávval kell dolgozni és igen el kell viselni az ostoba emereket. Sok nő együtt katasztrófa, menekülni ezektől a klikkektől. Én szünetben olvasok, amit munka közben feldolgozok + tervezek, figyelem az embereket és persze a nyelvtanulás miatt fülelek.
Én sem tudnék évtizedekig itt dolgozni, de bizonyos életszakaszokban roppant kényelmes tud lenni. Én ezt a munkát nem nyügnek fogom fel, hanem átmeneti megoldásnak, talán ezért is vagyok lelkes 1,5 év után is. Tudom, hogy amit csinálok tökéletes, átlátom a folyamatokat 2 lépéssel előrébb járok, mint a kollegáim, akik mellettem dolgoznak. Egyébként én viccesnek találom, hogy doboz hajtogatással ( technika óra) és csokipakolással 3x többet keresek, mint egy bejáratott, magasszínvonalú kozmetikai szalonban Mo.-on.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!