Kezdőoldal » Emberek » Munkahely, kollégák » Ápolóként szerintetek érdemes...

Ápolóként szerintetek érdemes lenne ilyen irányba menni? Ti mit gondoltok? Megpróbálhatnám?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


Utolsó éves hallgató vagyok az egyetemen, ápolás és betegellátás szakon fogok végezni, diplomás ápolóként.

Nagyon szeretem a választott szakmámat, szeretek ápolni, és érdekel minden, ami ezzel vagy a gyógyítással kapcsolatos, ezért mindenképpen szeretnék az egészségügyben elhelyezkedni.

Viszont azt már most tudom, hogy jelen körülmények között, ami manapság az állami kórházakban folyik, nem szívesen mennék betegágy mellé dolgozni.


Furdal a lelkiismeret miatta, de úgy érzem, nem bírnám ezt hosszútávon csinálni, legalább is nem így. Ami ma a kórházi osztályokon folyik, szörnyű...

- A pénz nem motivál, sosem motivált, hiszen ha valaki ilyen hivatást választ magának, azt általában ez érdekli utoljára. Na, de azért van egy szint, ami alá nem lehet menni. A mai nővérek többségének másod - vagy harmadállást is vállalnia kell, hogy fent tudja tartani magát, olyan nevetségesen keveset keres. Lehet, hogy most, friss diplomásként még ellennék havi 80-100e ft fizetéssel, de ha 2-3 éven belül gyerekeket szeretnék, miből tartom el őket?

- Nem biztosítanak megfelelő eszközöket és felszerelést az osztályok dolgozóinak. Sokszor nincs elég kesztyű, spórolnunk kell vele, de a vért azért le kell venni, a vizeletmintát le kell venni csupasz kézzel is... A kórházban nem tudnak elég ágyneműt biztosítani az osztály részére, mert nincs rá pénz, de a hozzátartozó velünk veszekszik, hogy miért lepedőbe csavarjuk a kispárnát, hiába is magyarázná az ember, hogy nem tehet róla, a hozzátartozót és a beteget ez nem érdekli... Honnan vegyek ágyneműt? Talán a saját keresetemből, abból a havi nettó 80e ft-ból, ami még arra sem elég, hogy magamat eltartsam? Nagyon rossz, hogy ilyen körülmények között kell dolgozni, és így is ugyanúgy minőségi munkát várnak el tőlünk, pedig szarból mi sem tudunk várat építeni. Ennek ellenére sokszor mégis megpróbáljuk... A hála pedig sokszor az, hogy csak leminősítik az ember munkáját. :(

- Rettentően kevés az ápoló, és nagyon sok a beteg, ezért mindenki le van terhelve. Egyszerre kell csinálni mindent, és még úgy sem érjük utol magunkat. Gyógyszerosztás, vérvétel, betegmosdatás, vérnyomásmérés, katéter - és branülcsere, közben leszaladni a laborba a mintákkal, vizitre menni az orvossal, felvenni az új betegeket, ágyneműt cserélni, reggelit-ebédet-vacsorát osztani és közben beteget etetni, dokumentációt intézni, telefonokat felkapkodni, ágyakat fertőtleníteni, infúziókat bekötni, következő infúziókat összekészíteni, vércukrot mérni, inzulint beadni, stb. Közben a betegek is csengetnek folyamatosan, és minderre jut nappal 2 nővér. Jó esetben 3, ha van egy segédápoló is az osztályon. A habos veríték folyik az ember hátán, mikor egyszerre kell öt irányba szaladnia, és a munka csak nem akar fogyni... emiatt mindenki feszült, mindenki a másikon vezeti le a feszültséget.

- Nagyon zavar, hogy alig kapunk elismerést azért az áldozatos munkáért, amit egész nap csinálunk. Semmi megbecsülés... Valószínűleg ez nem csak az egészségügyre jellemző, hanem sajnos ma már ilyen a világ, az emberek lettek ilyenek. De ettől függetlenül szörnyen rosszul esik, amikor úgy beszélnek az ápolóval, mint a kapcaronggyal, miközben ő szívét-lelkét kiteszi a betegért. Aki pedig nem dolgozik már szívvel és lélekkel... nos, őt is meg tudom érteni. Hamar ki lehet égni, ha az ember ilyen körülmények között kényszerül dolgozni, és se egy elismerő jó szó, se egy "Köszönöm szépen, nővérke!" nem jut neki egész nap...

- 12 órás műszakban dolgozunk, hivatalosan. Nem hivatalosan az ember addig túlórázik, amíg kell. És mivel nincs elég ápoló, sokszor 2-3 napot vagy akár 4 napot is menni kell egymás után, ugyanúgy 12 órában. És menni kell hétvégén is, ünnepnapokon is, karácsonykor és szilveszterkor is, ha esik, ha fúj. Most még bírom, nem visel meg annyira... de megint csak nem tudom, ha 2-3 éven belül gyerekeket szeretnék, hogyan egyeztetem majd össze a munkámat a családi életemmel? Nem szeretném, ha a gyerekeim csak fényképről ismernének majd, mert az anyjuk éjjel-nappal ügyeletben van a nővérhiány miatt...


Semmi nem ér annyit, hogy lelkileg, idegileg és fizikailag rámenjen az ember.


Mondhatnátok, hogy minek tanultam ápolónak, ha ezt nem bírom? Nos, de bírom. Még. De nem véletlenül van ennyi kiégett ápoló. Túl vagyunk terhelve, le vagyunk strapálva. Amikor 2 nővér jut 30 betegre, és egyszerre 5 beteg nyomja a csengőt, te meg nem tudod eldönteni, hogy hány felé szaladj, azt hosszú távon senki sem bírná. Nem csoda, hogy mindenki inkább külföldre megy, ahol 8 órás műszakok, normális eszközök és rendes fizetés van.


Nos, én nem szeretnék feltétlenül külföldre menni, de amíg itthon ilyen lehetetlen a helyzet, addig úgy gondolom, hogy célszerűbb másik szakmát is megpróbálni. Mindenképpen maradnék az egészségügyön belül, de ápolni így, ilyen lehetetlen körülmények között nem fogok tudni hosszú távon... Felmerült bennem, hogy esetleg diploma után továbbtanulnék az egészségügyi minőségbiztosítás irányába, de addig is jó lenne valamit dolgozni.


Arra gondoltam, esetleg elmennék orvoslátogatónak vagy patikalátogatónak. De nem tudom, pontosan mit takar ez a foglalkozás, illetve hogy ápolói diplomával végezhetném-e valamelyiket.


Ti mit gondoltok minderről? Tudnátok nekem valami tippet, tanácsot adni?


Előre is köszönöm a válaszokat;

egy elkeseredett és kilátástalan jövő előtt álló fiatal ápolónő



2015. júl. 27. 18:38
1 2
 1/16 anonim ***** válasza:

Diplomás ápolóként mehetsz mindkettőnek, kell hozzá jogosítvány, van, ahol angol nyelvtudást is elvárnak. Állás mindig van, pedig elég telített már a piac.

Azt azért tudni kell, hogy abszolút nullkilométeres kezdőként nem olyan sok a fizetés, bár a nővérfizetésnél lényegesen több, és hozzászámítandó a cégautó, cégtelefon, laptop vagy tablet is. A munkaidő kötetlen, de ez nem azt jelenti, hogy csinálhatsz full szabad napokat, teljesítményorientáltak a cégek, és elég nagyok az elvárások is, könnyen előfordulhat, hogy jóval többet fogsz melózni, mint nővérként, mert pillanatok alatt ki is lehet kerülni a cégtől. Hétvégi dolgok is vannak (kongresszusok pl.), sok cégnél szoros ellenőrzések (GPS stb.), gyereknevelés szempontjából csak az anyagi része jelent előnyt.

2015. júl. 27. 18:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/16 A kérdező kommentje:

Jogosítványom és középfokú angol nyelvvizsgám is van, és beszélek is annyira, hogy megértessem magam. :)


Hát, viszont ezek szerint ez a munka sem sokkal barátságosabb. Talán a környezet kicsit emberibb, nincs olyan nyomott hangulat. Meg ugye a fizetés, amit te is írtál. Én igazán nem bánnám, ha nem keresnék olyan sokat, inkább csak azt szeretném, ha szabad hétvégéim és estéim lennének és jutna elég minőségi(!) időm a családra is.

2015. júl. 27. 18:59
 3/16 anonim ***** válasza:
0%

szerintem menj ki külföldre .tapasztalatot és pénzt gyűjteni.

utána keress magyarorszáogn olyat, aki idős rokona mellé keresne ápolónőt teljes munkaidőben. lehet hihetetlen, de vannak akik megtehetik, hogy egész havi fizut kicsengessenek. és így 1-2 emberre kéne figyelned, nem lennél olyan leterhelt. de ehhez kellenek kapcsolatok és tapasztalat azért. szerintem ne menj el más irányba.

2015. júl. 27. 19:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/16 anonim ***** válasza:

kb a te korodbeli vagyok. voltak barátnőim gimiben és általánosban, akiknek az anyukájuk ápolónő vagy szülésznő volt. sajnos nagyon keveset voltak otthon, ezért 1-2 barátnőm eléggé el is züllött a későbbiekben. akiket tudok, még, ott is családok hullottak szét a lehetetlen munkaidő miatt. és amikor hazamész akkor még főzzél,takarítsál, legyél a családdal,meg aludj? lehetetlen

vagy valamilyen asszisztens irány jutott még eszembe

2015. júl. 27. 19:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/16 anonim ***** válasza:
28%
Aki ápolóként, főleg nyelvtudással, itthon akar maradni, az nem panaszkodjon.
2015. júl. 27. 19:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/16 anonim ***** válasza:

[link]


Esetleg ezt még érdemes megpróbálni, ha tudsz angolul, és össze tudod rakni a képzés árát. Ha bedolgoztad magad, a nagy része a munkának adminisztratív jellegű, amit otthon végezhetsz, kisebb része területi.

2015. júl. 27. 19:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/16 A kérdező kommentje:

Szeretem az ápolást, különben nem tanultam volna érte 4 évet az egyetemen. Nem szívesen mennék el más irányba, de jelen pillanatban nem látom, hogyan lehetne összeegyeztetni ezt a munkát a normális családi élettel. :( Ezért is vagyok tanácstalan.

Külföld is szóba jött már, igen. De itt vannak a barátaim, a családom, a párom (aki szerencsére szívesen kijönne velem, ha arról volna szó), de mégis, ezt szeretném meghagyni amolyan utolsó-utáni vésztervnek, ha itthon tényleg semmi nem jön össze az egészségügyi pályán belül.

24 éves vagyok, tehát még viszonylag fiatal, sok irányba el tudok indulni, de ott lebeg a fejem felett az is, hogy 3-4 év múlva kisbabát vállalunk, és addigra jó lenne valami fix szakma, meg egy stabil munkahely, ahová vissza tudok majd menni dolgozni szülés után, és ami nem is megy majd a családom rovására.

2015. júl. 27. 19:13
 8/16 anonim ***** válasza:
58%

Nagyon jó összefoglaltad,hogy mi ma itthon az egészségügyi helyzet.Minden tisztelet mellett mondom,hogy nem való neked ez a pálya,vagy ha mégis ragaszkodsz hozzá,akkor próbálj szerencsét külföldön,mert az itthon nem bírnád.Valóban ilyen az egészségügy.Én már 3 városban dolgoztam kórházban,egyik sem volt ebből a szempontból jobb mint a többi.Ha nem tudsz megbarátkozni a gondolattal,hogy sokszor leszel rettentő fáradt,dolgozol az év minden napján,a hozzátartozók neked ugranak,a beteg ha távozik az osztályról,még köszönni sem képes,pedig lehet,hogy néhány napja a Sz@rból,hányásból mostad ki.Hogy előfordul,arra nincs időd,leülj és egyél.Sajnos itthon ez a helyzet,nem tudsz ellene tenni.Ha tényleg ezt akarod,akkor acélozd meg magad és csak az lebegjen a szemed előtt,hogy a betegnek segíts.A többi dologba meg bele kell törődni.Orvoslátogatókból meg Dunánt lehet rekeszteni,nem biztos,hogy kapnál munkát.


28 éves 1 gyermekes ápolónő.

2015. júl. 27. 19:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/16 A kérdező kommentje:

Utolsó, tudnál mesélni nekem kicsit bővebben is a munkádról? A párod, családod mennyire tolerálja, hogy ünnepnapokon és hétvégén is dolgoznod kell? Befolyásolja ez a családi életeteket?

Hogyan tudod beosztani az idődet, hogy a munka mellett (a családon kívül) esetleg másra is (pl. hobbi, szórakozás, pihenés, stb.) jusson?

2015. júl. 27. 20:32
 10/16 anonim ***** válasza:
Utolsó vagyok,írok privit.
2015. júl. 28. 12:50
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!