Kedves képzett, tartósan munkanélküliek? Ti hogy bírjátok lelki erővel azt, hogy bár képzettek vagytok, folyton elutasítanak a cégek, vagy válaszra sem méltatnak?

Egyeseknek lehet nehéz elhinni, de nem minden munkanélküli azért az, mert nem szeretne dolgozni, hanem mert lehetőséget sem adnak nekünk. Diplomám van, amit egy időben kihagytam az önéletrajzomból, volt, hogy interjún megkérdezték a lyuk okát, válaszoltam, hogy egyéb, oda nem illő tanulmányokat folytattam, ezért nem tüntettem fel, ekkor fagyott meg a levegő, mint kiderült az interjúztatónak se volt több érettséginél, ezután már mélyen hallgattam a dologról, így sikerült elhelyezkedni időlegesen. Most pici gyerek mellett nem tudok össze-vissza munkarendet, hétvégét vállalni, így újra munkát keresek, ami nem könnyű, a túlképzettség, a szakmában lévő tapasztalat hiánya és a gyerek miatt lehetetlennek érzem, pedig nem szeretnék mást, mint dolgozni, akár rész- vagy teljes munkaidős, kötött nappali munkaidős állásban, de úgy látom protekció nélkül erre esélyem a nullával egyenlő. Az elmúlt hónapokban a közmunkát is elvállaltam, épp ezért, lejárt a szerződés, most azt sem tudnak adni. Nézem nap, mint a nap a kínálatot, ami elég siralmas, igazán nem is nagyon van hirdetés, ahova meg be tudnám küldeni a jelentkezésem az még kevesebb, próbáltam spontán megkeresni helyeket, ahol szívesen dolgoznék, nem sok sikerrel, van, ahol konkrétan megmondták nincs külső felvétel, így nehéz elhelyezkedni.