Félek hogy kirúgnak emiatt?

Volt már néhány munkahelyem, leírok néhány tapasztalatot.

Egy normális munkahely továbblép, ha valaki leszámol onnan, mert talál jobbat. Ha mégse jön be neki, az az ő gondja, az időben nem visszafele kell menni, hanem előre.

Már van helyette más, (te) ő pedig már a múlt, aki lelépett onnan.

Ezen kívül egy szintén csak normális munkahely, megbecsüli a szorgalmas, lelkiismeretes dolgozóit, és nem cserélgeti őket, főleg nem olyanra, aki 2 másodperc alatt újra otthagyná őket, ha megint talál valami jobbat.

Ha le is cserélik a munkaerőt, akkor is, (hogy magamat ismételjem) egy normális munkaerő mindig a leggyengébb láncszemet cseréli le, akiben viszont van ambíció, az egyáltalán nem a leggyengébb.

Viszont nem véletlenül hangsúlyoztam azt, hogy ez egy normális, egészséges értékrenddel működő munkahelyen van így.... Magyarországon viszont ilyenből csak nagyítóval lehet találni.

Itt aztán minden számít, csak a józan paraszt ész, és morális értékrend nem!

De azt kell mondjam, hosszú távon nem is érdemes olyan munkaadónál dolgozni, amelyik nem becsüli meg a munkavállalót, és egy ilyen miatt kirúgná.

Szóval nem hogy belehalni nem kell, de még csak minimális rossz érzésnek se szabad benned lenni, ha esetlen mégis elbocsátanak.

AZ ilyen munkaadó b@ssza meg...

Higgy nekem, nem dől össze a világ.

Én is voltam már sokszor nagyon nehéz helyzetben, egyszerű melós vagyok, ennek ellenére mégis azt mondom, hogy aki nem becsüli a munkámat, az meg sem érdemli!