Valóban bunkó voltam?

Van egy kolléganőm, aki ingyen taxinak néz. Egy településen lakunk, én kocsival járok. Ő vonattal tud csak.

Rászokott, hogy hordjam haza ha egy napon dolgozunk. Inkább vár rám 1 órát, csak ne kelljen vonatoznia. Meg sem kérdezi, hogy elviszem-e, a parkolóban vár.

Természetesen kb egy köszönömöt sem kapok érte.

Besokalltam. Egyrészt mivel én vagyok a munkaügyes, folyamat faggat a bérekről, új emberekről, stb.

Másrészt ő nyugdíjas lesz, én 30 vagyok, nagyon nincs is miről beszélgetnünk a munkán kívül.

Harmadrészt láncdohányos, büdös cigiszagú, folyamat köhög.

Pár hétig tűrtem, de meguntam.

Így inkább vagy elöbb vagy késöbb megyek, konkrétan úgy osonok ki az irodából, észre se vegyen.

A héten minden nap feljött, kérdezni megyek-e haza. Nemám, hogy elviszem-e.... mindig kitaláltam valami indokot, hogy nem tudom, nemhiszem...

A héten 3x is mondtam neki, nem megyek haza. De a faluban összefutottunk, látta hogy hazamegyek ebből 2 alkalommal.

Most a fél cégnek kb néz rám hülyén. Ma az egyik kollégája, szintén takarítónő, még fel is kérdezett, miért nem viszem haza mostanába' a Marikát? Szegénynek nemár, hogy vonatoznia kelljen.

Eskü még nekem volt kellemetlen.