Valóban felelötlen és hülye voltam?

Elöször 19 évesen ideiglenesen, majd fél év múlva végleg kiköltöztem külföldre a barátomhoz. Hirtelen ötlet volt, ami egy beszèlgetés soràn felmerült, aztán terv lett belöle.

Most jól élünk, mindketten dolgozunk, én idövel szeretnék tovább tanulni, oda készülök média ès design szakra, ahol a barátom is tanult.

Közben felmerült az esküvöi is, mert évek óta együtt vagyunk, együtt élünk, munkában meg a baráti társaságban már csak úgy kérdezik, hogy "Férjed hogy van?"

Jó viszonyban maradtam a családommal, most karácsonykor mi megyünk, nyáron ök jönnek.

Viszont anyu sokszor megkapta egy két rokontól, hogy megbukott anyaként, mert hagyta, hogy a lánya tönkretegye az életét, csak mert ö már 19, és viszket neki.

De amikor itt tettem fel ezt a kérdést, akkor is mindenki azt mondta, ha az ö lányuk lettem volna, a szomszéd faluba nem engednek el.

Meg az ismerösök is, hogy van még esélyem mindent helyrehozni, menjek haza egyetemre, a pasimat meg felejtsem el, normális ember nem megy el otthonról 19 évesen.