Melyik volt a legrosszabb munkahelyetek?

Csongrád-Csanád kisebb boltokat, kocsmákat és az egyik nagy magyar üzletlánchálózat helyi boltjait áruval kiszolgáló raktár.

Évek évtizedek óta folyamatos fluktuáció, havi átlag 10-15 új embert oda visz minden hónapba a munkaerőkölcsönző akivel szerződve vannak, amiből átlag 1-2 aki nem mond fel az első 1-2 hétben. Túlórát nem fizetik ki rendesen, ami rendszeresen van, a fizetés csak a teljesíménybér miatt ne a legalja, amiből kedvükre vonogathatnak le. A főnökök idegbeteg hajcsárok, régi dolgozók is már meg vannak csömörlődve, az újak meg no komment, sánta, félkarú, bolond, mindegy csak legyen valaki.

Ha egy régi 10+ éves dolgozó véletlen egyszer elkéreckedne ilyen vis major jelleggel munkából, az idegbeteg főnöknek már bevörösödik a feje stroke közeli állapotba kerül, és elkezd vele nyálat fröcsögtetve ordítani hogy hogy képzeli ilyet nem lehet. Mikikéről van szó amúgy. :D

Szálloda “recepció” alias mindenes, beleértve undorító edények mosogatását is (ettől teljesen kivagyok, előbb sikálom ki a szaros wc-t is), meg persze pincér, pultos, takarító. 12 órás volt a műszak, 5-6 nap is előfordult egymás után és fél-egy órákat rendszeresen kellett maradni, amiket persze nem fizettek ki, le se csúsztatták. Szabadság gyakorlatilag nem volt, random napokra adtak ki egy-egyet, ha el akartál menni rendesen 1-2 hétre, azt szabadnapokból rakták össze nagyrészt, amit persze ugye vissza lehet vonni nagy nehézség nélkül. Volt, hogy úgy osztottak, hogy a minimum pihenőidő sem volt meg, csak 6-7 óra, de hát ők adnak akkor egy szobát, hogy bent aludhassak, legyek nagyon hálás. Az öltöző egy undorító szoci retektanya volt, büdös, kb 1980-ban foglalkoztak vele utoljára, a konyhában a hangyák, legyek mászkáltak. Recisként nekem kellett volna az okádék konyhai maradékos rohadt nagy kukát ki-be húzgálnom (ezt az elején közöltem, hogy felejtsék el az 50 kilómmal). Az első napomon az előző nap felmondott kolléganő a sarokba vágott gyűrött pólóit, gatyáját vágták hozzám, ki se volt mosva, hogy ezt hordjam.

Két hét után felmondtam, belőlem nem csinálnak bohócot.

Két munkahelyem vetekszik ezért a címért.

1. Plázában standnál ékszer/sálárusítás egyetemistaként. Maga a munka nem lett volna vészes, de 1. volt napi 1 óra, amit nem fizetett ki a főnök (amíg kipakoltam, bepakoltam, lezártam), ill. egy havi keresetemmel még mindig lóg. Piás volt amúgy az úriember, és piaszagúan, néha nem is teljesen józan állapotban jött szúrópróbaszerűen látogatni a standot. Leb.ott, hogy loptak tőlünk, pedig csak számolni nem tudott becsiccsentve :D. Rajtam kereste a főbérlője, akinek nem fizetett időben lakbért. Emellett hímsoviniszta, tahó humorú, beképzelt életművész. A munkában meg az volt idegesítő, hogy mivel nem üzlet volt, hanem stand, nagyon sok hülye megfordult ott... rengeteg ember volt a pláza népéből, akinek nem tűnt fel, hogy nem infópult vagyunk és fel volt háborodva, amiért nem tudtam azt megmondani, hogy az XY bolt hol van. Volt sok ember, akin látszott, hogy lopni akar, "ismerkedni" akaró apám-nagyapám korú fazonok és alkesz csövesek meg valutázós gyanús arabok, akik nem hagytak békén addig, ameddig nem jelent meg ott vmi biztonságiőr.

Másik munka - egyetem mesterszak alatti kulturális szakmai gyakorlat. Főnöknéni egy világi beképzelt paraszt, a professzionalitást hírből sem ismeri (több előre megbeszélt találkozóra, interjúra nem ment el, és neki állt feljebb, amikor panaszkodtak emiatt, hogy "de hát megérthetné, hogy elfoglalt vagyok / elaludtam" stb; határidőn túl nyújtott be pályázatot, és sikítozva káromkodott és undorító módon kutyázta az elbírálókat, amikor megmondták neki, hogy bocs, nem tudjuk feldolgozni, a szakmabelieket mind kibeszélte a háta mögött... meg kb. mindenkit... és nagyon felszínes és bunkó módon (úgy lekövérezte pl. az egyik munkatársamat, hogy az max. husis volt ő meg sacc per kb. 130 kiló :D... de színházrendezők, művészeti vezetők stb. megkapták tőle a hátuk mögött, hogy unatkozó kitartott szépasszonyok, degenerált felszopottak, parasztp.k, libák, tahók, napóleonkomplexusos törpék stb). Volt némi agybaja is (lehet, gyógyszermellékhatás), így néha nem azt mondta, amit gondolt, utána meg velünk üvöltött (tényleg, nemcsak hatásvadászatból használom ezt a szót), hogy miért azt csináltuk, amit mondott, miért nem azt, amit gondolt. Mellé még nő létére hímsoviniszta és borderline szexuálisan zaklatta a fiatalabb, jobban kinéző férfiakat a munkahelyen... nekünk, nőnemű lényeknek nem lehetett sosem igazunk, velünk mindig gond volt... a fiúkon kb. akkor is áhítattal csüngött, ha azok a sarokban ültek és lóf...t nem csinálta (nem a srácok ellen beszélek, ők jó arcok voltak, max. páran nem dolgoztak annyit ugyanabban a pozícióban, mint közülünk páran). Volt, hogy majdnem felvett egy tapasztalat nélküli tesitanárt, hogy hát azért elnézegetné az izmait... amúgy meg 2 évet dolgoztam kisebb-nagyobb szünetekkel ott. Az első évben be lett lengetve, hogy kapunk pénzt. Nem így lett. Második évben úgy sikerült, hogy kaptunk egy alapítványtól pályázatra pénzt, aztán baromira nem a pályázatban meghatározott dolgokra ment a pénz, hanem párunk fizetésére sundám-bundám... és akkor még velem perelt, hogy miért nem tudtam olyan ismerőst szerezni, akinek a nevére tudok számlát kiállítani, mert így neki VENNI KELLETT számlát...